Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Mácza Mihály — Számadó Emese: Komárom 1919. évi eseményei

MÁCZA MIHÁLY - SZÁMADÓ EMESE olaszországi csehszlovák légiók

3 alakulataival, Nagyszombatnál, illetve a Vág völgyében a rövid ideig sikeres magyar ellentámadások felszámolása után, 1918. december 5-10 között elfoglalta Trencsént és Nyitrát, velük együtt a két megye nagyobbik részét, majd december 7-én Turócszentmártont, 14-én Körmöcbányát, 15-16-án a Zsolna-Poprád-Igló vasútvonalat, 18-án Késmárkot és Podolint, december 21-én harc nélkül elfoglalták Besztercebányát és Zólyomot, 28án Eperjest, 29-én pedig Kassát. A déli hadművelet Pozsony december 30-i bekerítésével kezdődött. Szilveszter napján a légió 33. ezrede elfoglalta Dévényújfalut, Lamacsot, a Zergehegyet, újév napján a pozsonyi pályaudvart, majd január 2-án harcok nélkül megszállta a város fontosabb középületeit. Pozsonyból kiindulva a légió egységei január 9-én elfoglalták Érsekújvárt, Párkányt és január 10-én Komáromot. A légió 32. ezrede január 8-án a VernárTelgárt-Murány-Tiszolc vonalon keresztül érte el Rimaszombatot, az ezred másik része pedig Szepsi és Hernádcsány községeket. A demarkációs vonal keleti részét január 18-ig foglalták el a csehszlovák alakulatok, Ungvárt pedig január 13-án. A Dél-Szlovákiába bevonuló csehszlovák csapatok sehol sem ütköztek a magyar hadsereg komolyabb katonai ellenállásába, számottevő harcok csupán a nógrádi Rap község mellett zajlottak. A helyi magyarság szembeszegülése Érsekújvár környékén öltött szervezett formát. A helyi lakosság ellenállásának hiányát leginkább az magyarázza, hogy a magyar lakosság az igazságos békében és egy esetleges népszavazásban bízva csupán ideiglenesnek tekintette a csehszlovák megszállást. A szlovákiai magyar kisebbség tiltakozását a magyar közigazgatás felszámolása, Pozsonynak Szlovákia fővárosává nyilvánítása, Szlovákia Tejhatalmú Minisztériumának Pozsonyba költözése, valamint a légionáriusoknak a magyar lakosság nemzeti önérzetét sértő magatartása indította el. 1919. február 4-én szinte Szlovákia egész területén sztrájkba kezdtek a vasutasok és postások, valamint több városban is általános sztrájkba kezdett a lakosság. A sztrájk két hétig tartott. A csehszlovák közigazgatás megszervezésével párhuzamosan megkezdődött a magyar intézményrendszer felszámolása, és a magyar emlékművek, szobrok lerombolása, eltávolítása. A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-i megalakulása ismét új helyzetet teremtett. A csehszlovák kormány Szlovákia egész területén szükségállapotot hirdetett, majd fegyveres támadást intézett Magyarország ellen, amelynek célja az ún. második demarkációs vonal megszállása volt. A Vörös Hadsereg május 30-án megindított ellentámadása során azonban a magyar csapatok mélyen a mai Szlovákia területére hatoltak, s közben Dél-Szlovákia magyarok által lakott területeinek a Bodrogköztől Érsekújvárig húzódó szakaszát is visszafoglalták. Mivel Versailles-ban közben megszületett a szlovák-magyar államhatár vonalát érintő megegyezés, a békekonferencián elnöklő Clemenceau 1919. június 13-án jegyzékben szólította fel a magyar kormányt, hogy csapatait vonja vissza az előző napon megállapított határvonal mögé. Ez június utolsó napjaiban meg is történt, s a csehszlovák hatalom immár véglegesen birtokba vette a neki kijelölt területeket. Ezzel a demarkációs vonal által kijelölt észak-magyarországi területetek csehszlovák megszállása befejeződött.

4 NAPLÓRÉSZLETEK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK, ÚJSÁGCIKKEK l. Bihary Mihály visszaemlékezése

5 „1918 őszén az első világháború a befejezéséhez közeledett. A központi hatalmak országai gazdaságilag is kimerültek. A nyugati (francia) fronton megjelentek a háborúba belépő amerikai hadsereg katonái új fegyverrel, tankokkal, melyek ellen még nem volt elhárító fegyver. A sok nemzetiségből álló Ausztria-Magyarország területén is kezdtek a nemzetiségek szervezkedni, hogy új államot alapítsanak a Monarchia széthullása után, vagy a szomszédos testvérállamhoz csatlakozzanak. így október 283 Az olaszországi cseh és szlovák hadifoglyokból toborzott légiót az olaszok szerelték fel és képezték ki 1918-ban, parancsnoka 1918 novemberétől 1919 májusáig Luigi Piccione olasz tábornok volt. Rajta kívül több olasz tiszt is harcolt a kb. 75000 hadifogolyból regrutáit csehszlovák hadseregben. (SZABÓ 2005.) 4 SZARKA 2007. án is új állam alakult a Csehszlovák Köztársaság, amelynek első elnöke T. G. Masaryk lett. Magyarországon is kikiáltották a Magyar Népköztársaságot október 31-én, elnökévé gróf Károlyi Mihályt választották. Minden városban és faluban megalakultak a nemzeti tanácsok, amelyek a helység vezetését irányították. Komáromban is megalakult a nemzeti tanács, elnöke Varga Sándor református pap lett, aki a 48-as Függetlenségi Párt tagja volt. Megalakult a helyi nemzetőrség, amely a rend fenntartását végezte, amire nagy szükség volt, mert a frontokról hazatérő katonaság sokszor 5 Bihary Mihály 1905. május 31-én született a bal parti városrész (Észak-Komárom) Megyeresi utcájában. Miután nagybátyja műhelyében kitanulta a borbélymesterséget, önálló borbélyműhelyt nyitott. Megjárta mindkét világháborút, a katonaéveket leszámítva azonban Komáromban élt. 1967-ben történt nyugdíjazásáig 130