Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez
A TATAI ANGOLKERT 18-19. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI abbahagyják a fürdőház építését, az épülő plébániatemplomban pedig egész évben csak a feltétlenül szükséges munkálatokat végzik. Ennek alapján a kastély építésének befejezése 1778-ra vagy a közvetlenül ezt követő időszakra tehető. 1 3 A téglány alakú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetővel fedett épületet két négyszögletes alaprajzú, manzardokkal fedett torony szegélyezi, melyekhez mindkét oldalon kapukkal csatlakoznak az udvart övező földszintes részek. A késő barokk épületegyüttesen klasszicizáló tendenciák figyelhetők meg. Egyszerű kialakítású főhomlokzatát a földszinten sávozott vakolatarchitektúra díszíti, az enyhe kiülésű párkányrész fölött az emeleten falsávokkal tagolt mezőkben nyílnak az egyszerű, kőkeretezésű ablakok. A földszint ablakai hasonlóképpen egyszerű kialakításúak, a tornyok ablakai kaptak díszesebb keretezést. A főpárkány körbefut az egész épületen, a tornyokon is. Vörösmárvány posztamensekre fűzött láncok ívsora függ a lábazat előtt. Hasonló az udvari homlokzat tagolása, azzal a különbséggel, hogy itt a középtengelyben nyílik az emeleti erkéllyel és fölötte kosáríves homorulattal kiemelt bejárat. Két szoba mélységű a főépület, melynek földszintjén helyezték el a kápolnát. A földszinti termek falainak mostani festése - a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága megbízásából végzett falkutatások alapján - korabeli díszítőfestést rejt. Az emeletre háromkarú lépcső vezet; itt található az ún. „márványfürdő" és az ún. „hollandi csempés fürdő". Az emeleti díszterem mellett kiemelendők a kandallók, az eredeti nyílászárók. A kastély bejáratát díszítette egykor, később a helyi múzeumba vitetett Jacob Schletterer jelzett, fehér márványból készült Maria Immaculata-szobra. 15 8 A korábban az épületegyüttes legkorábbi részeként számon tartott ún. kiskastélyról időközben falkutatások során bebizonyosodott, hogy legnagyobb része a 19. század elején épült fel, illetve mostani formájának nagy része a 19. század második felében alakult ki. 15 9 Az udvari ún. kiskastély emelete a kastély földszintjével esik egy vonalba, mivel a szinteltolásos építészeti megoldásnak köszönhetően a belső udvar felé néző része földszintes, a kert felé eső része pedig egyemeletes. Szép kialakítású szabadlépcső vezet a középen elhelyezkedő, hátsó parkra néző főbejárathoz: középről induló, íves, fölfelé egyre keskenyedő lépcsőfokok emelkednek egy pihenőrészig, ahol két irányba ágazik el a lépcső, egymásnak fordított félkörívű vonalat felvéve, így vezet a címerrel koronázott, lapos szegmensív záródású, kétszárnyú bejárati ajtóhoz. A két kar között a pihenőrésszel szemben nyílik az alsó szint bejárata. Az épület meghatározó elemei a kosáríves záródású ablakok, a stukkók, a Tata és Tóváros életében, erről bővebben: P: TÓTH 2008, 278. 1 S" BARDOLY-HARIS 2006,118-119. 46. kép: A 18. században megépült Esterházy kastély alaprajza (Fellner Jakab eredeti terve alapján készült másolat, Révhelyi Elemér által 1945 előtt készített fotókópia, KDMM HGy sorszám n.) Fig. 46: The plan of the Esterházy Castle, built in the i8' h century (Copy of the original plans of Jakab Fellner, a photo made by Elemér Révhelyi before 1945; KDMM HGy Serial No.: -) 47. kép: Az Esterházy kastély tó felőli homlokzata (Fotó: P. Tóth, 2007) Fig. 47: The Esterházy Castle, facade to the lake (Photo: P. Tóth, 2007) a kastély munkálatai befejezendők, így a lépcsőház, a kislépcső, és felsőlépcső, úgyszintén a főkapu rajz szerint. Sürgeti a kertben lévő szökőkút elkészítését is. A munkákat oly sürgősnek ítélik, hogy a kőfaragó idejének felszabadítása céljából ez alatt az idő alatt 15 7 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14, 19, 57. Közli: P. TÓTH 2004,115,123. KDMM HGy RH fasc. 5. N. 8, 20. 15 8 AGGHÁZY1959,1. köt. 89, 2. köt. 238, 3. köt. 173,174. kép. Szűz Mária alakja kiemelkedő jelentőségű volt 111
