Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

P. TÓTH ENIKŐ Tatán Esterházy Miklós gróf megbízásából az 1880-as évek végén

14

5 Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezett kastélyszínházat. A grófi rezidencia mellett, az egykori cukorgyár helyén emelt épület az ország utolsó kastélyszínházaként épült abban az időszakban, amikor a magyarországi színházi életben korábban úttörő szerepet betöltő kastélyszínházak szerepét már régen átvették a polgári színházak. Az 1913-14-ben lebontott épület'

4

6 tulajdonképpen a 18. századi főúri udvari színházak késői leszármazottjaként fogható fel. Az 1930-as években Tatán a szabadtéri előadások nyertek teret: a tóvárosi angolkertben a kertilak mellett, valamint az Öreg-tó mellett, a várkertben zajlottak a környezeti adottságokkal élő, kiváló szakmai színvonalon, hatalmas sikerrel megrendezett előadások.

1

4 37. kép: Az Esterházy kastély Fellner Jakab által készített terve 1763-ból, tervvariáns I., alaprajz (Révhelyi Elemér 1945 előtt készült fotókópiája, KDMM HGy sorszám n.) Fig. 37: The plan of the Esterházy Castle by Jakab Fellner, 1763, plan variation No. I., layout (A photo made by Elemér Révhelyi before 1945; KDMM HGy Serial No.: -) 38. kép: Az Esterházy kastély Fellner Jakab által készített terve 1763-ból, tervvariáns IL, földszinti és magasföldszinti alaprajz (Révhelyi Elemér 1945 előtt készült fotókópiája, KDMM HGy 1211-es sorszám) Fig. 38: The plan of the Esterházy Castle by Jakab Fellner, 1763; plan variation No. II., layout of the groundfloor and the mezzanine (A photo made by Elemér Révhelyi before 1945; KDMM HGy Serial No.: 1211) A tóvárosi és tatai épületek, kertek kapcsolódásából, egymásra vonatkoztatottságából fakadóan ki kell térnünk az Öreg-tó partján, a vár szomszédságában álló grófi kastélyra is. Esterházy Miklós koronaőr kastélyt kívánt építtetni a tatai vár helyére

14

8, a tervek kidolgozásával Balogh Ferenc uradalmi kor14

5 RADOS1964,55. 14

6 RADOS 1964, 56, alaprajzot és a belső térről készült metszetet közöl: 58. Az épület külsejéről és belső teréről két fotót közöl: KÖRMENDI 1984, 75-76. 14

7 A tatai, 1840 és 1913 közötti színházi életről röviden: KÖRMENDI 1984, 93-94. Az előadásokról röviden: RADOS 1964, 57. Az 1930-as évek előadásairól: KÖVESDI2008,13-22. 14

8 Már korábban, Esterházy József idején is szóba került egy új kastély építésének és a tatai vár lebontásának terve. Balogh kérésére Mikoviny Sámuel vállalta bizonyos tervek elkészítését, de Esterházy nagyobb szabású művet képzelt el. Balogh 1747-ben tárgyalt a bécsi udvari építőmesterrel, Anton Erhard Martinellivel és meghívta Tatára. A terepszemle után Martinelli magával vitte Mikoviny tervét és a várpalotára vonatkozó felmérését, valamint Fellner vázlatait. (RÉVHELYI 1962, 14-15.) De nem biztos, hogy készített terveket, mert idős kora miatt nem szívesen vállalta az új épületekkel járó fáradozást. (VOIT 1979, 205.) Még ugyanebben az évben meghalt. Esterházy Józsefet ifj. Esterházy József követte az uradalom élén. 1762-ben bekövetkezett halála után unokafivére, Esterházy Miklós örökölte a tatai és a gesztesi uradalmat. 108