Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)
P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez
P. TÓTH ENIKŐ 1806-ban a kertművészet és a botanika kitűnő ismerőjének tartott József nádor is meglátogatta a parkot, 1808. szeptember 27-én pedig Esterházy Ferenc gróf itt fogadta a királyt. Tatán és Tóvároson időnként mulatságokat, kerti ünnepélyeket rendeztek, ilyen alkalmakkor színházi előadások zajlottak, baletteket adtak elő, egy-egy grófi látogatás vagy vendégek fogadása idején alkalmi építmények készültek, műsorok szerveződtek, s az ezekre irányuló munkálatokban részt vettek a helyi mesteremberek is. Ünnepséggel kapcsolatos tervekről szerzünk tudomást egy „Anton Gött Baumeister" aláírással zárt, 1798. szeptember 13-i összegzésben, melyben nem egy alkalmi építményre, hanem egy kőből készítendő emlékműre vonatkozó előkészületekről olvashatunk: „Ä melly épület a M. Grófé a M. Gróf Miklósnak házasságának emlékezetére tétet, annak elkészittése ide kapcsolt Überschlag szerint minden némü Munkára nézve, és azon kötelességgel, hogy az Etyeki köveket olajjal jól és elegendőképpen megittattassa, ugy szinte a Bétsbűl küldendő Inscriptionak kivágattatása általában 400 frt-ban accordában az épittő Mesternek által adattatott. [...JA kép faragónak 12 9 szükséges kövek ide Tatába hordattassanak." Az alkalom, a komolyabb összeg s az, hogy Bécsből küldtek mintákat, nagyszabású munkálatokra enged következtetni. Az előirányzat egy emlékműről szól, melyet etyeki homokkőből kívánnak készíttetni, lábazattal, a középrész és az oldalak posztamenseivel. Ezen kívül három oszlop, oszlopfő és valamifajta felépítményen elhelyezkedő, három kisebb és egy nagyobb piramis alkotná az építményt. A piramisokhoz különböző díszítmények járulnának, többek között két galamb girlandokkal. 1 3" A szerelemre utaló galambpár mellett a piramispárokat alkalmazó emlékművet, amilyen pl. Hotkócon meg is valósult, Johann Gottfried Grohmann lipcsei folozófiaprofesszor „Ötletmagazin" című képes sorozatának 1797-es száma „két barát tántoríthatatlan szeretetének vagy a szilárd házastársi hűségnek megörökítésére" javasolta. 13 1 A tervezett emlékmű megvalósulásáról vagy megvalósulására esetlegesen utaló épített, írott emlékekről nincs tudomásunk. A fent említett iratból nem derül ki, hogy az emlékművet Tatán vagy Tóvároson kívánták-e megvalósítani. Jellegénél fogva a tóvárosi angolkertben képzelhető el az építmény, de természetesen nem zárható ki az sem, hogy a tatai grófi kastély parkját díszítette volna. Ezen a ponton szeretném hangsúlyozni, hogy manapság általában a Cseke-tó és a kertilak köré szerveződő területet nevezzük angolkertnek; ehhez hasonlóan a 18. század második felében és a 19. század elején az iratokban a tóvárosi területre jellemzően az „Englischen Garten" kifejezést, a tatai rezidenciához kapcsolódó területre vonatkozóan pedig a „Herrschaft Garten" vagy a „Herrschaft Haus Garten" kifejezést olvashatjuk. A későbbiekben egyre inkább - s ez nyilván a kertek fejlődésének-alakulásának köszönhető - egy jóval nagyobb területet értelmeztek együtt. Az Öreg-tó melletti grófi kastélyt körülvevő park összeköttetésben állt a Cseke-tó körüli kerttel, az Öreg-tó partján a vár mellett húzódó sétány kötötte össze - s köti össze ma is - a két területet. A tatai várkastély gótizáló kiegészítéseinek köszönhetően tulajdonképpen harmonikusan illeszkedik a két kertrészlet közé, illetve összeköti azokat. (36. kép) Példaként Édes János 1839-es leírását említhetjük, melyben „két nagyterjedelmű tó melletti", kies fekvésű angolkertről olvashatunk. 13 2 36. kép: A tatai vár (Fotó: P. Tóth, 2008) Fig. 36: The Castle of Tata (Photo: P. Tóth, 2008) Komárik Dénes 1978-as tanulmányában említ egy feltehetően Tatán felállított alkalmi építményt (a tervről készült fotót is közli): a Joseph Langvider uradalmi kőfaragómester által szignált rajz oszlopokat is tartalmazó műromot, abba illesztett csúcsíves 12 8 KDMM HGy RH fasc. 16. N. 17. Közli: P. TÓTH 2004, 114. 12 9 „Képfaragóknak, „Bildhauer"-nek ebben az időben Anton Schwaigert nevezik az iratok; minden valószínűség szerint ezzel a munkával is őt bízták meg. 13 0 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 14, 198. Közli: P. TÓTH 2004,114. 13 1 Idézi: GALAVICS1999, 44-47. 13 2 ÉDES 1839, 94. 106