Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

P. TÓTH ENIKŐ templomnál végzett ácsmunkákról is van tudomásunk, mely munkák az időpont miatt szintén e körbe utalhatók."

4 Mivel ebből az időszakból más ilyen jellegű építkezésről nem tudunk, nem kizárt, hogy a Diana-templomhoz köthető egy másik, 1808-as irat is, amely „az angolkertben készült bálványtemplom munkáinak összehangolásáéra vonatkozik."

5 Egy 1855-ös rövid írás szerzője - miközben a park természeti elemeinek szépségét hangsúlyozza -, szobrokat is említ: „Egy gazdag forrás karvastagságban veti föl a föld mélyéből a kristálytiszta vizet. Ezt a műkertész márvány delfinekkel, Amfitritonszoborral díszíté, a forrás folytán támadó kis tavat pompás dísznövényekkel vette körül."

11

6 A területet záró épület keleten a Fellner Jakab által 1770 körül több korábbi épület felhasználásával cselédlakások, pincészet, különféle gazdasági funkciók céljára létrehozott épület, amelyben később az uradalmi pezsgőgyár működött.

1

7 Az épületegyüttes téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős főépületének középrizalitja enyhe, sarokrizalitjai erőteljes kiülésűek. E központi részhez kétoldalról földszintes összekötőszárnyak, valamint azokhoz kapcsolt négyzetes alaprajzú, sátortetős épületrészek csatlakoznak, melyeket keresztirányú toldaléképületek bővítenek. A tóvárosi kert másik végén vízimalmok működtek. A kastély körüli utak változásai kapcsán már említett térképen (11. kép)

11

8 a kertilak és a kanyargós utak mellett jelezték a későbbiekben említésre kerülő konyha épületét, a nagy grottát, a grottán átfolyó patak vonalát. Látható a patak mellett, a bejárathoz kapcsolódó híd közelében elhelyezett kisméretű grotta épülete, a patakon át az ahhoz vezető hidacska is. Megjelenik a tó melletti szentélyszerű építmény, a hozzá kapcsolódó kis híddal. Feltüntettek egy virágoskert feliratú kertrészt is a bejárat közelében, egy nagyobb és egy kisebb épület jelenik meg itt, melyek ma nem állnak. Kissé távolabb egy ma már szintén nem álló épület látható, ez utóbbi a mai edzőtábor területének határán helyezkedik el. Egy valószínűleg a 19. század elején, esetleg a 18. század végén készült térképnek a Révhelyi-hagyatékban fellelhető fotókópiáján (35. kép)"

9 megjelenik a Cseke-tó és a kacsató teljes felülete. A rajzon be35. kép: 18. század végéről vagy 19. század elejéről származó térkép fotókópiája (Révhelyi Elemér 1945 előtt készültfelvétele, KDMM HGy 1222-es sorszám) Fig. 35: A photo of a map prepared in the late 18

t

h century or the early 19"' century (Photo made by Elemér Révhelyi before 1945; KDMM HGy Serial No.: 1222) tűkkel jelezve feltűnnek az angolkert meghatározó építményei. Látható a kertilak épülete a körülötte lévő kis térrel s kanyargó utakkal. Látjuk a nagy grottát, a konyhát, a konyha közelében lévő kisméretű műbarlangot a patak fölött átvezető hidacskával, az üvegházat, a műromokat, a tóhoz közeli szentélyszerű építményt a felé vezető híddal. Centrális épületet jeleznek a török mecset helyén. Megjelenik a Jenő-malom. Olyan építmények is helyet kaptak a térképen, melyek ma már nincsenek meg: a tó túlsó partján egy kis szigeten álló épületet ábrázoltak, a főbejárattól nem messze „O" betűvel jeleztek egy nagyobb méretű építményt, mely a mai edzőtábor területének szélén volt - ezt az előzőleg említett térképen is ábrázolták. Közvetlenül a főbejáratnál is feltűnik egy „E"-vel jelzett épület és terület, melyet a fent említett térképen virágoskertként jelöltek. Jelzik a korabeli főbejáratot, az azt követő, kertilak felé vezető utat, melyet két oldalról egy téglány és egy L alakú épület határol, jelzik a hidat. A főbejáratot illetően érdekes, hogy a griffszobrok helyén látunk egy-egy objektumot, de míg a kősziklát formáló talapzaton álló, kőből faragott griffek ma - átlósan elhelyezve 11

4 KDMM HGy RHfasc. 5. N. 15/a, 74. 11

5 KDMM HGy RHfasc. 5. N. 15/a, 73/a. 11

6 BP 1885, 892. 11

7 Az uradalmi pezsgőgyárról: GEDAY 2001, 275-295. Archív fotót közöl: SYLVESTER 2003, 270. 11

8 Térképtöredék, 18. század vége, 19. század eleje. KDMM HGy Itsz. n. Közli: SYLVESTER 2003, 254, 267 (III. t. 2). 11

9 Térkép fotókópiája. KDMM HGy Révhelyi Elemér által készített üvegnegatív, sorszám: 1222. 104