Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

P. Tóth Enikő: A tatai angolkert 18-19. századi építészeti és képzőművészeti emlékei. Újabb adatok a kert történetéhez

P. TÓTH ENIKŐ nem feltétlenül hozhatók kapcsolatba az építmény falaiban elhelyezett két római kori sírkővel, (28-29. kép) viszont e kerti építményhez kapcsolódva kell fel­hívnunk rájuk a figyelmet.'"* Ha a műromok épülete nem is, de a műromok területe, közvetlen környezete mint kertrészlet tulajdonképpen ekkortájt nyerhette el végső formáját. Megjegyzendő, hogy Révhelyi említi az 1786-os, valamint az 1808-as évet is az építményt illetően," de ezekhez kapcsolódó, ezeket igazoló levéltári ada­tot nem találtam; az említések mindenesetre fontos adalékok a további kutatásokhoz. A tatai kertben található műrom együttesének tervezőjeként Charles Moreau francia építészt neve­zik meg általában, 10 0 aki 1794-ben lépett Esterházy Miklós herceg szolgálatába. Az építész többek között Csákváron is dolgozott az 1790-es évek végén és az 1800-as évek elején, 1" 1 gróf Esterházy Miklós vele terveztette meg a család temetkezési helyéül szánt gannai mauzóleumot és plébániatemplomot, s részt vett a kismartoni kert munkálataiban. A csákvári gótikus torony, valamint a vele körülbelül egy időben épült, szintén vértesszentkereszti köveket tartalma­zó, rokon építészeti stílust és eszmeiséget mutató tatai műrom hasonlósága is azt a feltételezést erő­síti, hogy a tatai építmény lehetséges tervezőjeként mindenképpen számolnunk kell Moreau-val. Annak ellenére is, hogy ezt a feltételezést mindeddig nem erősítik meg levéltári források. Tudomásunk van két, az angolkertben elhelyezett oroszlánszoborról is. Egy 1801. október 21-én kelt bejegyzés alapján Franz Huber tatai festő háromszor átmázolta őket fehér olajfestékkel, 1" J a szobrokat Rév­helyi Elemér saját, grófi levéltárból lemásolt irataihoz csatolt feljegyzésében Schwaiger Antal munkájaként említi. 10 3 Hollétükről és eredeti elhelyezésükről nincs tudomásunk. 10 4 Tudunk arról, hogy 1801-ben Schwaiger Antal tóvárosi szobrász lefestette Luna, Cupido és Diana kőből készült szobrait. 1" 1 Révhelyi Elemér megítélése szerint ezek a szobrok egykor a tóvárosi Angolkert­ben álltak; 1"" bár nem igazolható - elsősorban az alkotások témája miatt -, csupán valószínűsíthető ez a feltételezés. Mindenesetre a festés arra utal, hogy a szabadban helyezték el a szobrokat, ugyanis a festést nem csupán díszítő céllal alkalmazták, hanem állagmegóvásként is - ez gyakori volt Tata és Tóvá­ros más szabadtéri szoborművei esetében is. A tatai Kuny Domokos Megyei Múzeumban őriznek egy női szoborfejtöredéket, (31. kép) melyet Aggházy Mária 31. kép: Nőalakot ábrázoló szobor töredéke (KDMM KGy ltsz. n.;fotó: P. Tóth, 2004) Fig. 31: Fragment of the statue of a female figure (KDMM KGy Inv. No.: -; photo: P. Tóth, 2004) és Révhelyi Elemér a fent említett Luna- vagy Diana­szoborból eredeztet, és Schwaiger Antal műveként határoz meg. 1 0 A töredék anyaga, stílusa, elkészítési ideje alapján valóban a szobrász műveinek körébe utalandó. 10 8 Minden valószínűség szerint a kertben helyezték el egykor a szintén Schwaiger Antal nevéhez köthető, egy-egy római férfit ábrázoló mellszobrot. (32-34. kép) A puha mészkőből készült, festés nyomait őrző műveket sérült, hiányos állapotban őrzik Tatán, a Kuny Domokos Megyei Múzeumban, ahová a tatai pi­9 8 Ma a falakba beépített két sírkő mellett két másik római kori faragvány is található a műrom területén: a nagy csúcsíves nyílás, illetve a vízesés alatt egy szarkofág fedőlapja található, s ehhez közel egy oldalán fekvő faragott kő. (27., 30. kép) A környező vidéken előkerült emlékeket becsben tartották, s adott esetben — mint a műromnál is — beemelték a korabeli építészeti környe­zetbe. A régmúlt idők iránti érdeklődést bizonyítja az is, hogy Schwaiger Antalt megbízták, készítsen másolatot egy Gallán talált római szarkofágról, az elkészült mun­káért 1774. december 6-án kapott fizetséget. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/b, 184.) Közli: P. TÓTH 2004,112. 9 9 KDMM HGy RH fasc. 15. N. 6, 45, 52. 10( 1 Pl.: RADOS1964,174. 10 1 SISA 1997a, 13. 10 2 KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 64. Közli: P. TÓTH 2004,112. 10 3 KDMM HGy RH fasc. 15. N. 6, Közli: P. TÓTH 2004, 112. 104 p TQ TH 20 0g ; 32 Ó 10 51801. október 21-i kifizetés. (KDMM HGy RH fasc. 5. N. 15/a, 66.) Közli: P. TÓTH 2004,113. 10 6 RÉVHELYI 1938,25. 10 7 AGGHÁZY 1959,2. köt. 283; RÉVHELYI 1938, 25. mP. TÓTH 2008, 325. 109 p TÓTH 2008, 325-326. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom