Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
l490-ben, a Mátyás király halálát követő zavaros esztendőben, Ulászló december hatodikán Corvin Jánosnak adományozta Vitány várát. 69 Ekkor azonban, még jogosan, a Rozgonyi család birtokában volt a vitányi uradalom, így csak egy tévedésként értékelhetjük az adományt. Másrészt nincs adatunk arra, hogy Corvin János eme adománynak bármikor is érvényt próbált volna szerezni. A vitányi uradalomhoz tartozó Galla birtok a Rozgonyi család itt birtokos ágának kihalásával (1492) először Egervári László birtokába került, majd felesége másodszori házasságának köszönhetően, egy szerződés keretében Kanizsai György szerezte meg (1508). Mindkét főúr felesége Rozgonyi Klára asszony volt. Kanizsai György halálát követően 1511-ben Vitány várát Szerdahelyi Imreffy Mihály kapta meg, legalábbis ez derül ki abból a tiltakozó levélből, melyben Rozgonyi István - ő már egy távolabbi (harmadik) ág képviselője - tiltotta az uralkodót birtokainak eladományozásától. 70 A tiltakozás eredménytelenségét mi sem tükrözi jobban, mint hogy Szerdahelyi élete végéig megőrizhette Vitány várát és tartozékait. Ebben közrejátszott az is, hogy Szerdahelyi Imreffy Mihály királyi lovászmesterként országos méltóságot is betöltött. 71 Szerdahelyi Imreffy Mihály 1516-ban is Vitány várának és tartozékainak haszonélvezője volt, 72 sőt 1522-ben még pallosjogot is szerzett uradalmaira, így Gallára is. 73 A pallosjog ekkoriban annyit jelentett, hogy a halállal járó, az úgynevezett főbenjáró bűncselekményeket elkövető „nyilvános" gonosztevőket — a lopást, rablást, gyilkosságot, gyújtogatást elkövetőket - szabadon elfogathatta és ítélet alapján kivégeztethette. így igazságszolgáltatási szempontból a vitányi uradalom elkülönült a környező megyékhez tartozó birtokoktól. Szerdahelyi részt vett 1526-ban a mohácsi ütközetben, ahol török fogságba esett, s ismeretlen körülmények között feltűnően gyorsan szabadult — nem tudni miért, de Ibrahim nagyvezértől szabadságát visszanyerte. 74 A mohácsi csata közvetlen következménye a térségben élők számára az lett, hogy a török ellenállás nélkül tudott bevonulni az ország középső területeire, s egészen Győrig felprédálta a falvakat. 75 Szerdahelyi a kettős királyválasztást követően haláláig Ferdinánd pártján állott. Ez az időszak sem eseménytelen az itt élők számára, hiszen a Szapolyai és Ferdinánd hívei közötti összecsapások mellett, a török csapatok 1529 folyamán rövid időre elfoglalták a vértesi várakat. 76 A másik nehézséget az jelentette, hogy Hédervári Ferenc Szapolyai párti főúr szemet vetett 69 „castra Wytan .. .que. ..egregü condam Stephani de Rozgon filii magnifia condam Johannis de eadem Rozgon .. .per mortem et defectum seminis eiusdem ad Sacram Coronam ... devoluta esse perhibetur, domino Johanni duci suisque heredibus et posteritatibus universis dedimus et donavimus et contulimus". MOL DL 37672. 70 „Stephanus de Palasth nomine et in persone magnifia Stephani de Rozgon .. .serenissimum principem dominum Wladislaum Dei gracia regem Hungarie... a donacione et collacione totalis castri Chokakew ...ac Wythan... egregium Michaelem Imreffy de Zerdahel ...ab impetracione occupacione ...eorundem castrorum...". MOL DL 89009. 71 Legalábbis 1514-ben az volt, 1522-ben pedig al-lovászmesterként kapta a pallosjogot. MOL DL 93845. 12 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 1384. sz. 75 Címeradománya mellé, birtokaira kapott pallosjogot: MOL DL 93845. 74 JÁSZAY 1846, 453. 75 Legalábbis a Lázár deák térképén berajzolt vonal alapján. 76 G. SÁNDOR 1968, 253.
