Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében

Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében Schmidtmayer Richárd (Kuny Domokos Múzeum, Tata) BEVEZETÉS Tatabánya elődtelepüléseinek történetét többen kutatták, de érthető okokból a középkori eseményeknek nem szenteltek akkora figyelmet. Tatabánya középkori elődtelepüléseinek területével legutóbb László János foglalkozott, főként régész szemmel.

1 Az írott források — részben a technika fejlődésének köszönhetően — azóta jelentősebb számban állnak rendelkezésünkre, így célszerűnek láttuk összefoglalni ismereteinket. Le kell szögeznünk, hogy az írott források segítségével csak részleges képet szerezhetünk. Ennek oka részben az írásbeliség elterjedésében keresendő. Igen ritkának számítanak a kora Árpád-kori írott emlékek, s csak a 13. század második felétől áll rendelkezésünkre több oklevél. így a korai középkor esetében gyakran csak analógiák és következtetések segítségével tehetünk kísérletet arra, hogy képet alkossunk a települések történetéről. Mielőtt végigvennénk a területre vonatkozó adatokat, még néhány középkori adottságra fel kell hívnunk a figyelmet. A falvak nagyságát a természeti környezet adottságai adták meg — részint más tényezők. A települések sem társadalmi, sem birtokjogi tekintetben nem voltak egységesek. Ugyanazon a településen élhettek különböző szolgálatot teljesítő személyek, valamint a falu határa különböző birtokosok kezén is lehetett (s ezt gyakran nem osztották fel)! Egyes falvak határában bizonyos házigazdaságok, vagyis prédiumok voltak. A település struktúráját jelentősen befolyásolta az a tény is, hogy az itt élők csak földművelést folytattak, vagy jelentős mértékben állattartással is foglalkoztak. A korai középkorban a falu (legalább a határán belül) helyet változtatott. Ennek módjában nincs egyetértés a kutatók között, nehéz ugyanis elkülöníteni a 2-3 nemzedék által lakott kis területű településektől. A 12. századtól egyre több falu alakult ki, mert a települések szétválhattak, kiválhattak a határából.

2 A középkor sokszínű világát azonban a hiányos források alapján nehéz pontosan visszaadni, hiszen gyakran csak egy-egy ilyen elemre maradt fenn okleveles adat és ezekből könnyű rossz következtetést levonni. A fentieket végiggondolva könnyen beláthatjuk, hogy egy pontosabb kép kialakításához mekkora szükség van más tudományágak, főként a régészet eredményeire. A későközépkor eseményeinek vizsgálatakor, bár több oklevél maradt fent, további nehézségekkel szembesülünk. Az oklevelek ugyanis leginkább jogi eseményeket rögzítettek, s csak ritkán nyílik lehetőség arra, hogy más szempontokból is megvizsgáljuk az ' Jól összefoglalta a korábbi tanulmányokat LÁSZLÓ 2001. 2 ZSOLDOS 1997, 221-224.; ugyanarról régész szemmel LASZLOVSZKY 1986, 131-147.