Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Prohászka Péter: Új adatok a tokodi későrómai erőd történetéhez

a többiek visszatértek állomáshelyeikre. Az elkövetkező évtizedekre vonatkozó adatok elsősorban a panegyricusokban, illetve különféle egyházi és történeti munkákban találhatóak. Forrásaink képe ellentmondásos, mely miatt egyes kutatók a pannóniai provinciák hanyatlását hangsúlyozzák, míg mások ezzel eltérő véleményt fogalmaztak meg.

81 Ugyan néhány külső betörésre — mint a 384. évi szarmata, a 392. évi barbár vagy a 395. évi gót — vonatkozó adat rendelkezésünkre áll, mégis a tartományokban uralkodó állapotokért elsősorban a különféle gót csoportokat tették felelőssé.

82 így számolt be 399400 táján az udvari költő, Claudius Claudianus is arról, hogy Stilicho megszabadította a pannoniaiakat az ostromállapottól.

83 Az udvari költészet túlzásokba bocsátkozó tendenciái miatt ezt az adatot azonban csak megfelelő körültekintéssel szabad felhasználni. Bizonyos, hogy a nyugati gótok Római Birodalomba való beköltözésével, majd a dunavidéki germán csoportok (szvébek, kvádok, vandálok) nyugatra vándorlásával (405/ 406) a limesre nehezedő nyomás is jelentősen csökkent. Ehhez kapcsolódik, hogy a Kárpát-medencei Barbaricum a hun hatalmi szférába került, amely sajátos külpolitikai helyzetet eredményezett a Duna mentén. A hunok ugyanis a ravennai kormányzat katonai szövetségeseként egyre nagyobb szerepet játszottak a különféle külső és belső ellenségekkel szemben vívott küzdelmekben. Ez a szövetségi viszony a dunavidéki külpolitikát is meghatározhatta, mely következtében a császári kormányzatnak erről a határról támadásra nem kellett számítania. A rendelkezésünkre álló források alapján a valeriai limes 399-ben még fennállt, sőt 408 körül Pannónia egy részének még biztosan volt rendezett serege, amely a Nyugat—Illyricum parancsnokságát betöltő Generidus alá tartozott.

84 A 4. század végén és az 5. század elején ez a megváltozott külpolitikai helyzet tehette lehetővé a pannóniai határvédelem átalakítását.

85 A határ mellett továbbra is a limitaneus alakulatok állomásoztak, akiknek elsődleges szerepe már nem a nagyobb támadások visszaverése, hanem sokkal inkább a határ ellenőrzése, egyfajta rendészeti feladatok ellátása volt.

86 A nagyobb támadások elhárításához a comitatenses haderő sietett ugyanis segítségükre. A határvédelemben végbement koncepcióváltást jelzik a ripa Pannonica erődjeinél megfigyelhető átépítések a 4. század utolsó negyedében. Ekkortól jelentkeznek a kisebb 10-30 m kiterjedésű, toronyszerű erődítések, melyeket vagy önállóan, vagy pedig a már álló korábbi erődök területén építenek fel.

87 Ezeket az erődöket újabban a Generidus dux reorganizációs tevékenységéhez kapcsolják, melyekben római katonaság állomásozott.

88 E katonaság között a nyugati tartományokhoz hasonlóan itt is egyre nagyobb szerephez 81 MÓCSY 1962, 579-582.; MÓCSY 1990, 50. v.o. ezzel szemben TÓTH 2006, 582. 82 MÓCSY 1990, 50. 83 MÓCSY 1990, 50. 84 MÓCSY 1962, 580.; MÓCSY 1990, 50. 85 A kiserődökkel kapcsolatban erre utal Visy Zsolt is: VISY 2000, 107. 86 BÖHME 1998, 36-39. 87 SOPRONI 1985.; VISY 2000, 107. 88 VISY 2000, 107.