Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Prohászka Péter: Új adatok a tokodi későrómai erőd történetéhez

futókutya és csillagforma jelentkezik (IV. tábla). 33 Egyes övtípusoknál a figurális díszít­mények is megfigyelhetőek - griffek, vadállatok és oroszlánfejek keretezik a csatokat és a szíjvégeket. Az övveretek készítése során a viaszveszejtéses eljárással való öntési eljárást alkalmazták a római műhelyekben. Ennek köszönhetően nincs két azonos darab a vere­tek között, mivel az öntőformákat újra el kellett készíteni. A nyers forma elő-, valamint hátlapján található egyenlőtlenségeket és az életlen profilokat vésővel tovább alakítot­ták. A felerősítésre szolgáló szöglyukakat együtt öntötték, vagy később fúrták ki. 34 Míg a 4. század végén és az 5. század elején több nagy római műhellyel lehet számolni, melyek elsődlegesen a germániai és galliai tartományokban voltak, addig az 5. század elejétől már nem központi műhelyekben készültek a veretek, amit az egyedi vonások és az egy­szerűbb készítési mód is jelez. 35 Az ékvéséses és poncolt díszítésű szíjvégeket tipológiai szempontból elsőként Horst­Wolfgang Böhme foglalta össze. 36 A tokodi szíjvég különleges helyet foglal el mind a díszítés, mind pedig a forma tekintetében. Ugyan a lándzsaforma már egyes korábbi pél­dányoknál is megfigyelhető (Böhme Typ 1), de ezek keskenyebbek, elnyúltabbak, illetve a hosszanti oldalak szélét a már említett állatok vagy növényi ornamentika díszíti. A tra­péz alakú szíjbefogó részt azonban még díszítetlenül hagyták. 37 A sima oldalú, felületén indadísszel borított szíjvégek adják e sorozat késői típusát (Böhme Typ 4), melyeket rész­ben felváltják a poncolt díszítésű, valamivel teltebb szíjvégek (Böhme Typ A). 38 Formája alapján a tokodi szíjvéget a Böhme A. típusba sorolhatjuk. 39 E típus egyes példányainak felületét még ékvéséssel díszítették, bár a növényi ornamentikát már felváltják a külön­féle geometrikus minták. Formailag ugyanide csatlakozik a lándzsaformájú nagy szíjvé­gek egy másik csoportja (Böhme A típus), melyeknek azonban a felületi díszítése pon­colással történt. 40 Ilyen a belleray-i szíjvég, melyet a szegély mellett kör alakú, 41 vagy a liebenaui 1/1957. sírban talált, melyet két oldalán rovátkolt poncok díszítik. 42 Félkör­íves és kerek poncok találhatóak a rheneni 833. sír szíj végén. 43 A franciaországi Vireux­Molhain területén feltárt 4-5. századi temető több sírjából kerültek elő lándzsaformájú szíjvégek, melyekhez tartozó övveretek között továbbra is jellemző a felület rovátkolt díszítésekkel való kitöltése. 44 A 3. sír szíjvégét pontkör mintás díszítés keretezi, 45 hason­33 BÖHME 2000, 456-458. 34 BULINGER 1969, 15-17.; BÖHME 1974, 92-94.; BÖHME 2000, 458-460. 35 BÖHME 1974, 97.; BÖHME 1986, 30, 34. 36 BÖHME 1974. Az ékvéséses véretekhez és övdíszekhez a korábbi gyűjtéseket és elemzéseket id.: BEHRENS 1930.; WERNER 1930.; WERNER 1958.; YPEX 1969.; CHADWICK HAWKES­DUNNING 1964.; BULLINGER 1969. 37 BÖHME 1974, 74. 38 BÖHME 1974, 75. "BÖHME 1974, 75. 40 BÖHME 1974, 75, 371-372. és Karte 17. 41 BÖHME 1974, Taf. 115/4. 42 BÖHME 1974, Taf. 28. 43 BÖHME 1974, Taf. 63/4.; SOMMER 1984, Taf. 58, 5. 44 A temető feldolgozását ld. LÉMANT 1985, 1-35. 45 LÉMANT 1985, 6. Fig. 7, 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom