Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Kisné Cseh Julianna-Lőrincz Barnabás: Római kori sírlelet Tatáról
A vízjárta, mocsaras területeken - mint Tatán és környékén is -, csak a kiemelkedő dombhátak voltak alkalmasak emberi megtelepedésre. Az Altal-ér s környezete Bánhidától a Dunáig hatalmas mocsaras ártéri terület volt, a víz, valamint a Gerecsének a folyó teraszáig lenyúló erdőségei gazdag élelemforrást, védekezési és alapanyag-beszerzési lehetőséget nyújtottak, így nem véletlen, hogy itt is számos régészeti lelőhelyet találtunk (II. tábla). A fent említett lelőhelyeket már röviden ismertettük a 2004-ben Tatán megrendezett konferencián s a konferencia anyagát összefoglaló kötetben. 5 Ennek ellenére itt is hasznosnak tartom két lelőhely földrajzi elhelyezkedésére és korára ismételten felhívni a figyelmet: Tata, 1/1998. lelőhely: Kisné Cseh Julianna helyszíni szemléje és terepbejárása, 1998. Sándor Lajos bejelentése nyomán vált ismertté a lelőhely. Területe a kocsi úttól 1 kmre északra vezető földút melletti 3. és 4. traverz között, az új temetőtől nyugatra fekvő szántóföldön található. A földúttól kb. 30-40 méterre nyúlik be a szántóföldre, az úttól nyugatra pedig a tóig terjed. Kora: római kor, 2-3. század. Tata, 2/1998. lelőhely: Kisné Cseh Julianna helyszíni szemléje és terepbejárása, 1998. Sándor Lajos bejelentése nyomán vált ismertté a lelőhely. A helyszíni szemle során az 1. lelőhelyen említett földút a tótól északra nyugati irányban elkanyarodik. Az E — Di irányú vízmosástól (Naszály - Grébicsi vízfolyás) keletre és nyugatra húzódik a nagy kiterjedésű lelőhely. A földúttól északra mintegy 150-200 m-re a vízmosás nyugati partját kísérő magaslaton, a szigeten és a keleti oldalon, a tótól északra, végig a domboldalon mintegy 800 m hosszan római kori település húzódik. Nagy mennyiségű kerámiatöredék, tégla- és mészkődarabok fekszenek a felszínen, amik alapján feltehetően villa-településsel számolhatunk a területen. Kora: római kor, 2-4. század. 2007-ben újabb bejárásokat folytattunk a területen, aminek eredményei a fent elmondottakat erősítették meg: mind a lelőhelyek, mind pedig a leletanyag mennyisége gyarapodott, a Városi-tó környékén nagy kiterjedésű római kori településsel vagy településekkel számolhatunk. Bár az előkerült leletanyag értékelése még folyamatban van, valószínűsíthető, hogy a 2002-ben feltárt sír az 1998-ban már megismert 1-2. településhez tartozhat. 5 CSEH - PETÉNYI 2004, 9-31.
