Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

A Tatán készült fajansztárgyak mintázás és festés tekintetében hasonlóak a holicsiakhoz, hiszen a Holicsról Tatára került mesterek magukkal hozták a Holicson kialakult formázási, mintázási és festési módozatokat, másrészt képviselték önmaguk alkotói stílusát, mely helyszíntől független volt. A két gyár műveit tekintve látható, hogy tematikai rokonság is érvényesül. A tatai művek esetében ugyanaz a téma- és megfogalmazásbeli felosztás alkalmazható, mint a Holicson készülteknél. 1. / Itt is ugyanúgy megjelennek az edényeken a plasztikus növény- vagy állat formájú fogók: egy fehér mázas, kék festésű tartóedény fedelén kékre festett körte képezi a fogót (XII. tábla 1.), három leveles körtét ábrázoló fogója van egy szintén kék festésű, bordázott testű levesestálnak (XII. tábla 2-3.). Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozik egy fehér alapon színes virágmintákkal díszített fedeles levesestál is, melyen leveles alma formájú fogót láthatunk (XII. tábla 4.); dombordíszes leveles körte a fogója egy kék festésű, gerezdek testű fajanszkannának (XII. tábla 5.); egy színes festésű fedeles kanna festett virágszálak között elhelyezett, domború körtét ábrázoló fogója is szép példa a funkcióval bíró, plasztikus edénydíszítésekre (XIII. tábla 1.). Asztali díszül szolgált az a vélhetően gyümölcstartó, mely 1780-90 körül készült Tatán, alja egy ovális, karéjos peremű, öt lábacskán álló tál, melynek közepéből domború díszű szár nő ki, rajta virágszirom-szerűén kinyíló és virágszerűre festett kisebb tálka helyezkedik el, a szár körül domború, leveles szőlőinda tekeredik, festése mangánlila (XIII. tábla 2.). 2. / A következő kategóriába tartoznak — Holicshoz hasonlóan Tatán is — a növényeket, gyümölcsöket formázó asztali edények, melyek megmintázásukkal és életszerű színezésükkel hűen utánozzák a valódi növényeket. Itt is készültek levél alakú tálak, például egy zöld festésű, plasztikus erezetű, domború virágokkal díszített tál (XIII. tábla 3.), vagy egy kelkáposzta levelét utánzó, hullámos felületű, domború lilás erezetű fajansztál (XIII. tábla 4.), valamint egy másik káposztalevél alakú tál, melynek közepe sárgás, az ezen található lilás, domború erezet vége kihajolva és visszakanyarodva képezi az edény fülét (XIII. tábla 5.). Gyakoriak voltak a káposztafejet formázó edények; ezek árnyaltan zöldre festettek, erezetük domború, lilás vagy zöldes színezésű, lábukat visszahajló növényi szárak alkotják, a peremüknél kihajló levelek közé illeszkedik fedelük, melyek fogója csigát vagy növényt ábrázoló, életszerűre festett domború dísz (XIII. tábla 6., XIV. tábla 1-2.). A tatai művek közt is találunk spárgaköteg alakú dobozt, a mintázott növények felső sora leemelhető - két ágból csavart, ívelt fogóval, plasztikus bogyókkal és levelekkel díszített - fedél (XIV. tábla 3.). Lilára festett szőlőfürtöt ábrázol egy fedeles edény, oldalán kanyargó szőlőinda alkotja a finom kis fület (XIV. tábla 4.). Az 1770-es évekből származik az Iparművészeti Múzeum edénykéje, mely levélre helyezett citromot formáz, leemelhető fedelének fogója egy kis virág (XIV. tábla 5.), későbbi, 19 századi, élénkebb színezésű variációjának fedelén domború virágos szár fut körbe (XIV. tábla 6.).