Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

A szobrászati termékeken elsősorban a német porcelánszobrászat — Meissen, Nymphenburg - hatása vehető észre, leginkább a meisseni J. Kandier szobrászati tevékenységének hatása. Felsejlenek a bécsi porcelángyár formái is. 3. / Gyönyörűen mintázottak és festettek az állatalakokat utánzó edények, melyeknek szép példái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének darabjai: egy kávéskanna, mely nem állatot formáz, de a kiöntője madárfejben végződik, fülén kis női fej látható (II. tábla 4.). A 18. század közepén készült egy kakas alakú, fedeles fajansztál (II. tábla 5.) és egy ülő tyúk alakú fedeles edény (II. tábla 6.), mindkettő természethű színezésű. Kedveltek voltak a papagáj formájú kannák, ilyen például az a talajt utánzó talapzaton álló, színes madarat formázó mű, mely 1760-70 körül készült Holicson (III. tábla 1.). Ugyanilyen gyakori forma volt a galamb, melynek szép példája egy egyszerű, tiszta formájú vajtartó (III. tábla 2.). Ezek az edények finoman, életszerűen festettek, színeik erőteljesek, elevenek. A legtöbbször életnagyságú, ételek tárolására szolgáló állat- és növényformák az ételekre utaló, adott esetben étvágygerjesztő tárgyként jelentek meg az étkezőasztalon. 4. / Emberalakot formázó szobrocskák is készültek, ezek egy része valamely asztali készlethez kötődött olyan formában, hogy egy kisebb méretű edényt tartottak. Leggyakoribbak a fúszertartók, így például egy térdén leveles ágú fedőfogóval díszített edénykét tartó, tuskón ülő férfialak, hasonló jellegű egy ovális talapzaton sziklán ülő kötényes nőalak, aki térdén kettéosztott, fedeles fűszertartót tart (III. tábla 3. a-b). Másik példa egy szintén férfialakos fúszertartó, melynek figurája fatörzsön ül, barna kabátot, fehér harisnyát és kalapot visel (III. tábla 4.), valamint egy ovális fűszertartót a térdére helyező férfialak, akinek keresztbe tett lábainál kutya ül (III. tábla 5.). 5.1 Hasonlóképpen zsánerfigurák jelennek meg már önálló fajanszplasztikaként egy asztaldíszen, mely körtefa alatt üldögélő társasagot ábrázol (IV. tábla 1.). Ez a mű kapcsolódik a funkcióval bíró, növényt ábrázoló edényekhez is, mert a körtefa lombja kosarat formáz. Fiatal madarászt ábrázol egy kis szobor, melynek emberalakja két egymásra állított kalitka mellett áll, kezében madarat tart, miközben másik kezével a kalitkára borított sárga leplet emeli (IV tábla 2.). 6./ A zsánerfigurák mellett tematikailag újabb csoportot képeznek a mitológiai tárgyú ábrázolások, ezek közül is a leggyakoribbak a tenger világához kötődők; ezek a kis szobrok főként az olasz barokk antikizáló figuráit idézik. Az ilyen művek egy része asztali díszül szolgált valamely edényhez kötve; ilyen példa egy 18. századi, triton által tartott, kagylós, akantuszleveles tál, a térdelő triton körül a kagyló alakú talapzaton csiga, kagyló és növények láthatók (IV. tábla 3.). Egy másik asztali díszen halon ülő két puttó tart a feje fölé egy kagylóhéjat (V. tábla 1.), delfinre térdelő puttó látható azon az asztali díszen, melynek két oldalán egy-egy kerek, áttört oldalú csésze helyezkedik el (V tábla 2.). Ezeken a díszeken szemmel láthatóan a szobrok dominálnak, a hangsúly határozottan az önálló szobor irányába tolódik. 1.1 Fatörzsön ülve, két kezét egy kalapács nyelére támasztva, fején koronával ábrázolja Vulkánt egy fajanszból készült szobrocska, és fatörzs szélén ülő, hajában sárga diadémot