Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére

A három újonnan érkező mester munkájával működésbe lépett az üzem, de hamarosan újra gondok merültek fel, Pram váratlanul távozott.

78 Tatán az üzem végleges bezárására gondoltak ezek után. 1769-ben a tisztiszék úgy határozott, hogy a majolikaüzem épületét 24-28 ökör befogadására alkalmas istállóvá kell átalakítani.

79 Majd a döntést megváltoztatva, Pram helyébe a holicsi gyár egyik vezetőjét — korábban festőjét - Hermann Sándort hívták meg 1769 telén.

80 Hermann 1750-től dolgozott Holicson.

81 1759. november 13-án feleségül vette Cuny Domokos özvegyét, Frank Krisztinát, s így mostohaapja lett ifj. Kuny Domokosnak és Mária Barbara nevű testvérének.

82 Siklóssy id. Cuny Tatán történő letelepedéséről írva, tatai gyár alapítását tulajdonítja neki.

83 Rédey (Rohrbacher) Tatával foglalkozó, kéziratos munkájában azt feltételezi, hogy id. Cuny külön gyárat igazgatott a városban, melyet idővel fia, ifj. Kuny Domokos örökölt, s ettől függetlenül működött az uradalmi gyár.

84 Mivel nem tudta, hogy Hermanne korábban id. Cuny felesége volt, magyarázni próbálta, hogy miért szólítja Hermanne ifj. Kunyt fiának, és ifj. Kuny Hermannét anyjának; Id. Cuny és Hermann barátságáról írt, s arról, hogy id. Cuny halálos ágyán magához kérethette Hermannét, s akkor még kiskorú fiát gondjaira bízhatta. Ezzel szemben id. Cuny 1759-ben meghalt,

85 s fia édesanyjával, akkor már Hermannéval érkezett Tatára. Látható, hogy Holicsról többen távoztak ebben az időben, amely egyrészt a korra jellemző művészvándorlásnak tudható be, másrészt Lotharingiai Ferenc 1765-ös halálának, hiszen személyében a gyár fő mecénását veszítette el. Ellich Mihály mintázó is Tatára került, Holicsról való távozását azzal indokolta, hogy nem tud megélni, kevés fizetést kapnak, mivel a majolikaedények kelendősége csökkent.

86 Hermann vezetésével végre valóban fellendült a tatai gyár; 1770 áprilisában három évre szóló szerződést kötött az uradalommal.

87 Lados ispán házán újra Fellner végezte a felújítási munkálatokat, az üzem berendezése Hermann tervei alapján készült.

88 A szerződés pontjai szerint Hermannak a gyár vezetése mellett az áruk eladásáról is gondos78 RÉVHELYI 1941, 18. a gróf Esterházy levéltár adatai. 79 MIHALIK 1964, 230. 80 Schirek azt írta, hogy Hermann 1769- júniusáig Holicson volt, ekkor vagy meghalt, vagy eltávozott: SCHIREK 1905, 19. 81 SCHIREK 1905, 105. 82 RÉVHELYI 1941, 18. hivatkozik: holicsi r. k. pléb. hiv. Lib. Copul. 415. 83 SIKLÓSSY 1917, 17-22. 84 RÉDEY (ROHRBACHER) é. n., 233-236. 85 RÉVHELYI 1941, 18. hivatkozik: holicsi r. k. pléb. hiv. Lib. Defunct. „A. 1759- 29. V. sepultus est Dominicas Kuny, annor 48." 86 SCHIREK 1905, 116. 87 REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5. N. 14, 13.; RÉVHELYI 1941, 20. a gróf Esterházy levéltár adatai. 88 REVHELYI-JEGYZETEK, fasc. 5 N. 15/a, 50.: kifizetés Fellnernek az ún. „Majolika-lakás"-on végzett munkájáért, 1771.; REVHELYI 1941, 20. Hermann terve szerepel Hartvigh József uradalmi kormányzó hagyatéki leltárában.