Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász munkássága a tatai Esterházy-uradalomban, különös tekintettel a tatai fajanszgyárban betöltött szerepére
A holicsi gyár első igazgatója 1743-tól 1746-ig Toussaint Károly báró, hercegi kincstárnok volt. A korai időkben szereplő munkások nevei arra vallanak, hogy strasbourgi mesterek csak valamivel később kezdtek itt dolgozni. 23 A faktor 1743-46-ban Thöller János Károly volt, az edényeket Penkert András, 1744-től Penkert János égette, az egyik korongozó neve Kolacsek Lukács. 1745-ben tűnt fel az első francia nevű munkás, Lorent Claudio, akinek agyagiszapoló segédje a feljegyzések szerint Buchecker Ferenc, mázkészítője Runowsky János volt; tudunk Maag Kristóf nevű segédről is. Penkert Jánosnak alárendelve Hablowsky Kristóf festő és Koslowsky Flórián dolgozott. 1745-ben a francia Germain Miklós mint égető, valamint Pfeiffer Sebestyén és Rütter Kristóf mintázok szerepelnek az újonnan felvett mesterek sorában. Jóval több tehát a német és szláv nevű alkalmazott. 24 Lotharingiai Ferenc a bécsi béke határozata alapján 1735-ben lemondott Lotharingia és Bar hercegségekről, helyette 1737-ben a toscanai nagyhercegséget kapta — mindez fontos a gyár szempontjából, mivel a herceg korábbi birtokán volt a strasbourgi fajanszgyár, az új birtokon pedig a korabeli olasz fajanszgyártás egyik központja, Castelli. E két hely gyártmányai jelentős befolyást gyakoroltak a holicsi fajanszkészítésre. A gyárnak 1746-ban állandóan alkalmazott szobrásza még nem volt, a számadáskönyvek említik, hogy egy poisdorfi szobrász 21 forintot kapott a gyár részére végzett munkájáért. 25 1747-ben a gyárat fejlesztették, a megnagyobbítására vonatkozó terveket Bécsből küldték. 26 Holies virágkora 1750-80 közé tehető, a gyár 1750-ben már 43 szakemberrel, köztük 9 festővel, 8 mintázóval működött. 1751-ben Thöller helyébe Le Duc Károly Ferenc lépett. Az 1750-es évek elejétől készítettek naturalisztikusan formált edényeket, a számlák articsóka, dinnye, citrom formájú edényekről és alakos sótartókról szólnak. 27 1753ban már nem volt elég egy vezető, ekkortól a már korábban is itt tevékenykedő Germain Miklós, valamint id. Cuny Domokos közösen irányították a gyár ügyeit. Cuny 1759-ben bekövetkezett haláláig dolgozott a gyárban, helyét ekkor Hermann Sándor vette át. 1754-ben nem a gyár kötelékébe tartozó, név szerint nem említett szobrásznak adtak megbízást, aki két porcelán alak lemásolásáért június 6-án 3 forintot, szeptemberben hét alak másolásáért 7 forintot kapott. 28 1755-ben az alkalmazottak közt is találkozunk két szobrász, Ochsner Rudolf és Buchberger Péter nevével. 29 1756-ban már biztosan foglalkoztatták Schwaiger Antal szobrászt, aki ebben az évben 19 szobrocskát mintázott, 16.9 forintot kapott az alakok gipszből készült mintájáért, később 15 szobor gipsz másolatáért 2 forint 30 krajcárt fizettek ki neki. 30 Ettől az időtől kezdve készültek a figurális ábrá23 TÖRÖK 1917, 57. 24 TÖRÖK 1917, 58. 25 CSÁNYI 1954, 23. 26 CSÁNYI 1954, 23. 27 CSÁNYI 1954, 23. 28 TÖRÖK 1917, 61. 29 SCHIREK 1905, 12., 15, 16, 207. 30 TÖRÖK 1917, 64.
