Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Muskovics Andrea: Bolgárkertészek Esztergomban és környékén
BOLGÁRKERTÉSZEK ESZTERGOMBAN ÉS KÖRNYÉKÉN Esztergomba az első bolgár kertészek az 1870-es években érkeztek, de igazán nagy számban csak a 20. század elejétől jöttek. Az itteni családok elsősorban Draganovóból (Tirnovo mellett) származnak, de emellett más helységneveket is említenek (Loznica, Rusze, Targovisce, Oszikovo, Lomcserkovna). Letelepedésük nem gyorsan lezajló folyamat volt, évtizedekbe telt, mire sikerült földet szerezniük és egész családjukkal végleg megtelepedniük. A folyamatot három nagyobb szakaszra bonthatjuk. Mint az ország más vidékeire, 21 úgy Esztergomba és környékére is kezdetben csak a férfiak érkeztek Bulgáriából. A környék birtokosainál vállaltak munkát, ahol otthonról hozott tudásukkal hamar elfogadtatták magukat. Az ideérkezők egy része, miután tehetősebbé vált, visszatért családjához, s többé már nem jött vissza. Más részük azonban idővel megpróbálta családját is Magyarországra hozni. Ilyenkor azonban már általában nem idénymunkásként szolgáltak, hanem földet béreltek, néha vásároltak. A végleges letelepedés a 20. század elejétől figyelhető meg, ekkor azonban még csak nagyon kevesen érkeztek. A ma itt élő családok többsége az 1920/30-as években választja végleges lakhelyéül ezt a vidéket. Az ekkor érkező bolgárok a nagy szegénység miatt, jobb élet reményében érkeztek Esztergom környékére. Ennek ellenére meggazdagodnia csak nagyon keveseknek sikerült. Ma is úgy tartják, hogy azok, akik más országokba mentek (pl. Ausztriába), jóval nagyobb vagyonra tettek szert, de még az ország más vidékein (pl. Halásztelken) élő bolgárkertészek is jobb módban éltek. Letelepedésük harmadik szakaszának tekinthetjük a 20. század közepét, az 1940/50es éveket. Ekkor nagyon kis számban érkeztek, elsősorban csak fiatal bolgár fiúk, akik a katonáskodás elől menekültek el Bulgáriából. Nagy részük néhány év után visszatért hazájába, kevesen maradtak közülük végleg Magyarországon. A bolgárok kezdetben már meglévő gazdaságokban vállaltak munkát, majd miután egy kis pénzt szereztek, igyekeztek saját kertészetet nyitni. A föld megfelelő helyen történő bérlése elengedhetetlen feltétele volt a sikeres termelésnek. Elsősorban folyóvíz mellett igyekeztek kertészeteiket kialakítani, ezt azonban ezen a vidéken nem tekintették elengedhetetlen feltételnek, volt, ahol kútvizet használtak. Az egyes bolgárkertészetek Esztergom, illetve a környező falvak határában alakultak meg. Az alábbi kertészetekről van tudomásunk: Ilijev György-Petrov Iván: Taton (Depo) béreltek földet Czonev család: Jászfalun béreltek földet, Piliscséven és Leányváron saját földjük volt Nikolov család: Tát és Tokod határában béreltek földet, majd később megvették Tocsev család: Esztergom határában béreltek földet, majd meg is vették Petrov család: Tát határában béreltek földet PENEVA-VINCZE 1981, 452-453.
