Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Muskovics Andrea: Bolgárkertészek Esztergomban és környékén

fontosabb műveket röviden ismerteti is. Emellett ír a bolgárkertészetek egyes magyarországi központjairól (Debrecen, Szeged, Szegvár, Budapest stb.), melyek között Esztergomot nerrHialáljuk meg. Az egyes körzetekről megjelenő írások száma igen kevés. A Szentes környéki bolgárkertészekről Czibulya Ferenc írt könyvet.

6 Elsősorban az édesapjától hallottakat meséli el. Dimitrov Imre tanulmánya a kalocsai,

7 Kovács Elemér

8 a kárpátaljai bolgárkertészekről írt tanulmányt. Végül, választott területünkről, Szállási László „Bulgárkertészek Esztergom környékén" című írása szól.

9 Szállási az 1970-es években még sok olyan emberrel találkozhatott, akik aktívan, a hagyományos bolgár módszerekkel kertészkedtek. Az itt említett munkák elsősorban a bolgárkertészek termesztéstechnikáját írják le. A bolgárkertészek beilleszkedéséről, hagyományaik megőrzéséről Lili Peneva-Vincze írt összefoglalót „Hagyományőrzés és beilleszkedés a Magyarországon élő bolgárkertészek körében" címmel.

10 Megtudhatjuk, milyen eszközökkel sikerült hosszú évtizedeken át megőrizniük identitásukat, letelepedésük egyes szakaszaiban milyen volt integrálódásuk intenzitása. Szükséges megemlítenünk, hogy a magyarok zöldségtermesztésével foglalkozó írásokban is találunk utalásokat a bolgár termesztési technikákra, arra, hogy mit vettek át a bolgároktól, hogyan hatottak ezek a hazai kertkultúrára." A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ELTERJEDÉSE HAZÁNKBAN A magyarországi kertkultúra fejlődésére először a német, majd a Bulgáriából jövő kertészek voltak nagy hatással. A németek a 18. század elejétől kezdve jelentek meg és hazánkban a piacra termelő kertművelők sorában úttörők voltak. A 19. század második felére azonban terményeikkel már nem tudták kielégíteni a gyorsan növekvő és fejlődő városok szükségleteit, és ezt a hiányt a paraszti gazdaságok időszakos terményei sem tudták pótolni. Ezért Magyarországon örömmel fogadták a bolgár kertészek megjelenését.

12 A városok lényegesen növekvő lakosságával együtt változott táplálkozási kultúránk, a korábbi időkkel szemben sokkal nagyobb igény mutatkozott a zöldségek iránt.

13 A betelepülés Bulgáriából három hullámban történt. A harmadik szakasz a 19. század második felétől figyelhető meg, ekkor kezdtek az első bolgár kertészek nagyvárosaink közelében letelepedni. A korábbi bolgár betelepülésekkel szemben már nem migráció6 CZIBULYA 1987. 7 DIMITROV 1971. 8 KOVÁCS 1999, 174-183. 9 SZÁLLÁSI 1977, 102-110. IU PENEVA-VINCZE 1981,452-459. 11 SZALVA 1959.; BOROSS 1956, 129-149.; BOROSS 1963, 202-229.; KÓSA 1967, 496-511.; SURÁNYI 1981. 12 BOROSS 1973, 29. 13 H. SZIMEONOVA 2004, 9.