Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Wagenhoffer Vilmos: Régi sírjelek, sírkeresztek a történeti Kirva község - Máriahalom - Öregtemetőjében

A sírfeliratok egy jól bevált módszer, szokás szerint kerültek az írástáblára: Bevezető: - Itt nyugszik (Hier ruhet) vagy az íme itt nyugszik (Allhier ruhet) Következik: - az elhunyt neve - asszonyoknál a leánykori név is - a halál pontos dátuma - az elhuny kora (év) Befejezés: Béke poraira (Ruhe seiner Asche — férfi) Megjegyzem, a tájnyelvben az asszonyoknál a férfi családi nevének inin toldaléka a nőnemű alakra utal. Ez tovább élt a korai időszakban, tehát Rosalia Herhoffer helyett Rosalia Herhofferin szerepel. A 19. sz. 90-es éveitől az új típusú zsámbéki sírkő fönt kiegészült a Dicsértessék a Jézus Krisztus — Gelobt sei Jesus Christus katolikus köszöntéssel, az írásmező a gyászolók felsoro­lásával és a lábazat díszkeretbe zárt búcsúversekkel. Ezek a versek a fájó földi búcsúra, az örökkévalóságban való találkozás örömteli remé­nyére utalnak. Liebe Mutter! Ruhe samft, o rühr in Frieden Von den deinen heiss beweint! Auf ewig sind wier nicht geschieden Einst werden wir mit dir vereint Kedves Anyánk! Nyugodjál, oh pihenj békében Hozzátartozóid forrón siratunk Örökké nem válunk el Egykor együtt leszünk újra veled Schlummre Sanft du gute Mutter Der Tot entriss uns zu Früh Du warst uns Schutz u. treue Mutter Ach vergessen deiner nie Nyugodjál békében te jó anya A halál túl korán szakított el tőled Te voltál védelmünk hűséges Anyánk Oh, nem felejtjük el ezt neked soha Feltűnő a búcsúversek hangnemének változása: a szülők szigorú magázása a földi élet­ben az örökkévalóságra való búcsúzkodásban, a várható közös sorsra való készülődésben tegezésben oldódott föl. Ezt a gondolatot sugározza a német Friedhof - Freihof (tájnyelv) temető - béke kertje helyetti szabadság értelmezése — a lélek földi gondnokon kívüli, felüli szabadságával való azonosítás; a germán Freya Istennő végtelen birodalmára utaló állapotával. Halálunk után megszabadulunk lelkünk börtönétől és általa elnyerjük a végtelen és időtlen sza­badságot és az örök boldogságot (XVII. tábla 2-3.; XVIII. tábla 1-8.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom