Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Horváth István: Céhes takácsok Tatán a 17-19- században

Fl kr. 1. Nyoltczas és tízes Vászonnak rőfe szövésétül - 2 2. Tizenkettöstül - 3 3. Tizennégyestül - 4 4. Tizenhatostul - 5 5. Tizennyoltczastul - 6 6. Húszastul - 7 7. Ha ennél isgellyebb menne a' szövés minden Gradits fellyebb fog fizettetni 1 krajtzárral 8. Dupla zsáknak való vászonnak rőfitől - 4 9. Nagyobb virágokra de vastagabb Asztal kendőnek rőfe- 15 Detto Középszerű - 20 Detto Leg fainabb - 24 10. Gombolítása vastagabb Fonálnak font számára - 1 11. Vékonyabbnak - 2 A dunántúli mezővárosok és falvak takácscéheinek döntő többsége a pozsonyi takácscéh — fent említett — 1712-ben kiadott privilégiuma alapján működött a 18. század első kétharmadában. Miután a tatai takácsok 1717-től szintén e szabályzat előírásait követve űzték mesterségüket, ez egy több évtizedes alá- s fölérendeltségi viszonyt eredményezett a két céh között. Bár ezt a céhek közötti merev hierarchiát a későbbi törvények tilalmazták (pl. az 1729. évi 10. te), az így kialakult viszonyrendszer csak Mária Terézia 176l-es céhügyi rendelete után kezdett oldódni, mivel ekkortól csak a kancelláriától nyert kiváltságlevelet ismerték el törvényesnek.

29 Ekkor a régi privilégiumok érvényüket vesztették, így a tatai takácsoknak is új szabályzatért kellett folyamodniuk, amit 1771-ben adott ki számukra a kancellária.

30 E privilégium articulusait ehelyütt nem tárgyaljuk részletesen, mivel néhány — kifejezetten a takácsokra vonatkozó — pont kivételével minden típusú céh ugyanazt az egységes szövegű szabályzatot kapta. A takács legénycéh A jelentősebb létszámú céhek mellett rendszeresen működtek ún. legénycéhek is, ezek lényegében a céhes legények szigorú szabályok szerint működő érdekvédelmi szervezetei voltak. Az „öreg" céhhez hasonlóan írott articulusokkal rendelkeztek, tisztségviselőket választottak maguk közül. A tatai takácslegények részére 1772-ben böjtmás (március) havának 15. napján az akkori céhmester, Harmath Ferenc adott ki huszonegy 29 EPERJESSY 1967, 26. A kiváltságlevél elnyeréséhez nem pusztán a kancellária engedélye kellett, hanem a helyi földesúr, tehát Tata esetében az Eszterházyak beleegyezésére is szükség volt, ezt a későbbi (pl. 1805. évi) rendeletek is előírták. 30 A tatai takácscéh szabályai, KDM HTGy ltsz.: 55.11.3m