Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
úri adókat — elméletben — a vár fenntartására fordították. Bánhida egy részében pedig egy köznemes család gondozta birtokát. Azt, hogy melyik részén éltek, nem tudjuk biztosan elkülöníteni, de néhány adat arra utal, hogy feltehetően a nagyobbik településrészen voltak birtokosok. „Nagy"- Bánhidát és „Kis"- Bánhidát, a település két részét egy „folyó", a középkori Rákos-patak választotta ketté. 159 A mai Altal-ér ősének még nem szabályozták a medrét, így sokkal mocsarasabb volt a partja, ezért csak a település hídján lehetett átkelni rajta. Analógiák alapján nem feltételezhetünk mást Bánhidáról sem, minthogy egyutcás szerkezetű volt, a falu szélén a látóhatárt a Vértes erdeje zárta. 160 A település lakosairól nem sok adat maradt fenn, így nem ismerjük sem a település lakosságának létszámát, sem összetételét. A már gyakran említett kisnemesi családon kívül ifj. Rozgonyi János tarthatott még fenn itt egy curiát, hiszen egy alkalommal itt idézték perbe. 161 A környező falvaktól eltérően fejlődött Bánhida települése. 1475-ben Mátyás király Hédervári Pálnak akarta elzálogosítani mindkét Bánhidát, azonban a Rozgonyiak itt dolgozó officialisa, vagyis tiszttartója, Csúti Albert e beiktatásnak ellentmondott. A per, mely ezután következett, sokáig elhúzódott s még 1478-ban sem jutottak sokkal előbbre. 162 Pontosan nem tudjuk, hogy a Héderváriak birtokába került-e végül Bánhida. Hédervári Pál 1486-ban elhunyt, s vele együtt kihalt a Hédervári család azon ága, mely Mátyás királytól adományt nyert e területre. 163 Az itt birtokos Rozgonyi család, mely még 1462-ben királyi adományként szerezte meg Bánhidát, 1492-ben halt ki fiúágon. 16 . Előre bocsátva annyi bizonyos, hogy a Rozgonyiak ezen ágának kihalása után Bánhida már nem képezte részét a vitányi uradalomnak, Vitány vár birtokai között sem 1493ban, sem 1508-ban nem sorolták fel. 165 1490-ben neve katonai események kapcsán merült fel ismét. Mátyás király halála után ugyanis több trónjelölt is versengett Magyarországért. Corvin János hamar kiesett az esélyes jelöltek sotaiból, s ezután három személy próbálta erővel eldönteni a küzdelmet. II. Ulászló mögött sorakozott fel a nemesség többsége, s így őt hamar megkoronázták. Habsburg Miksa, a nagy ellenfél, szintén meg akarta szerezni magának a koronát, ezért seregével mélyen benyomult a Dunántúlra. A magyar seregek vezérei, Báthori István és Kinizsi Pál, nem bízva Székesfehérvár falaiban, először Tatára, majd Budára vonultak, hogy az ország fővárosát az ellenséges hadak elől biztosítsák. 166 Miksa csapatai ezután könnyűszerrel elfoglalták a koronázó várost, Székesfehérvárt, de elfogyott a pénze, s így m HÉDERVÁRY 1929, 296. sz. 395.; Rákosra ld. KÉZAI ,6ü MOL DL 15648. 161 MOL DL 14232. 162 A Rozgonyiak ekkor is csak átíratják a fehérvári káptalannal az ellentmondásról szóló oklevelet. HÉDERVÁRY 1929,1. 313. sz. 420. 165 1486. július 4-én felesége már özvegy. HÉDERVÁRY 1929, I. 328. sz. 448. 164 Csak lányágon folytatódott. 165 149.3: MOL DL 19960., 1508: MOL DL 21818. Igaz, szerepel az 1511. évi Rozgonyi István-féle igények között, ahol a birtokállományt egy korábbi, 1459-ben kelt oklevél alapján írták össze. l66 BONFINI V. I. 42.
