Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

Krolopp Endre: Tata-Porhanyóbánya mintáinak malakológiai vizsgálata

2. Szárazföldi fauna Az értékelést megnehezíti, hogy még a rétegenként összevont csigaanyag sem alkalmas statisztikus értékelésre, a kívánt mennyiséget egyetlen réteg (É. 5. sz.) közelíti meg. Az E-i szelvényben lefelé a meleg—száraz környezetet igénylő (xerotherm) elemek egyedszámarányának csökkenése figyelhető meg. Ezzel párhuzamosan nő a nagyobb ökológiai tűrőképességű fajok egyedszáma. Ez megerősíti az üledékvizsgálatok eredményét: az alsó rétegek homokos lösz, lösz jellegét. A talajosodásra és az ezzel együtt járó dúsabb vegetációra utaló adatokat azonban a csigafauna nem mutat. Jelentősnek tartom a legalsó (E. 6. sz.) rétegből előkerült Pomatias elegáns példányát. Ez a csiga a felső pleisztocénban a riss-würm interglaciális „klímaoptimumában" fordul elő. Tatán egyetlen rétegből, a kultúrréteg alatt, a lelőhelytől NY-ra lévő laza édesvízi mészkőből, illetve mésziszapból került elő gazdag és jellegzetes interglaciális Mollusca-fauna kíséretében. Ennek a faunának felismerése

1 és a kultúrréteg alatti édesvízi mészkőből kimutatott ugyancsak interglaciális jellegű flóra

2 igazolta első ízben a tatai rétegsor alsó, kultúrréteg alatti részének riss-würm interglaciális korát, és tette evidenssé a későbbi abszolút koradatokat. A most előkerült Pomatias az említett alsó édesvízi mészkőből származhat, tehát az „üregkitöltés" fekürétegéből. A D-i szelvény rétegeinek szátazföldi csigaanyaga igen kevés, értékelhető faunát lényegében csak az 1. réteg (homok) adott. Itt a xerotherm elemek egyedszámaránya mintegy 57%. A két szelvényből összesen 11 vízi és 15 szárazföldi Mollusca-faj került elő. Ez a szám akkora, mint az 1958-1960 közti ásatás során a kultúrrétegből és a felette lévő homokból gyűjtött fauna, de a fajok nem teljesen azonosak. Az akkor összevontan értékelt fauna egyébként hasonló, a xerotherm fajok dominanciájával jellemezhető képet adott.

3 Figyelemre méltónak tartom a több mintából is előkerült tojáshéj töredékeket, a D. 5. mintából (16-20 cm, 1. réteg) származó eszköz-szilánkot, továbbá a több mintából kikerült tercier (Pannon) Mollusca héjtöredékeket. Ez utóbbiak talán szél vagy víz útján kerültek a rétegbe, de nem lehet teljesen kizárni azt sem, hogy az ember vitt oda néhány héjat és azok töredékeiről van szó. Ez vonatkozhat az egyetlen Unió kagyló héjtöredékre is. 1 KROLOPP 1964, 1969. 2 BUDÓ-SKOFLEK 1964. 3 KROLOPP 1964., 1969.