Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia: Tata-Porhanyóbánya középső paleolit lelőhely szedimentológiai viszonyai
5. Összefoglalás A Tata-Porhanyóbánya édesvízi mészkőösszletének löszös-homokos kitöltésében található középső paleolit lelőhely É-i és D-i tanúfalának szemcseméret, szervesanyag- és CaC0 3-tartalom elemzése alapján elmondható, hogy az üregkitöltés alsó rétegei löszön kialakult egykori talajok, amit színük, talajos szerkezetük és humusztartalmuk egyértelműen igazol. A paleotalajok fejlettségi foka a két tanúfalban eltérő, ami lehet természetes vagy esetleg a területet egykor használó ember tevékenységének nyoma. Az É-i falnál a talajtól felfelé fokozatosan egyre homokosabb és egyre kevésbé talajosodott rétegek következnek. A legfelső szintet alkotó keresztlemezes finom homokot itt egy vékony édesvízi mészkőréteg választja el az alatta levő üledékrétegektől. E homokból régészeti leletek már nem kerültek elő, míg a többi rétegben kisebb-nagyobb gyakorisággal előfordulnak. A D-i fal esetében a két alsó és a két felső réteg között éles határ figyelhető meg az üledékben, mely határt egy Ny felől kiékelődő vékony mészkőréteg is kihangsúlyozza. E határon egy egykori eróziós esemény valószínűsíthető. A rétegsor alapján elmondható, hogy a befogadó édesvízi mészkő keletkezésének szünetében löszképződés indulhatott meg a mészkő felszínén, illetve annak egy mélyedésében. Ez az üledék az éghajlat kedvezőbbé válásával dúsabb vegetáció megélhetését is biztosíthatta (1. a pollenanalízis eredményeit), miközben a lerakódott üledék fokozatosan talajosodott (a mért radiometrikus kornak megfelelően az utolsó interglaciális idején). Ebben az időszakban telepedhetett meg a környéken a kavicseszközeit hátrahagyó ember. A szelvényben a talajosodottság fokának felfelé csökkenő tendenciája, valamint a felső rétegek üledékének uralkodóan finomhomokos összetétele az éghajlat romlására, a szél felerősödésére utalnak. A legfelső homokrétegekben a talajképződési folyamat nem indulhatott meg. Végül az egész összletet az édesvízi mészkő újabb rétegei fedték be. A források aktiválódása a nedvesebb klíma és/vagy a karsztvízáramlási viszonyok megváltozásának lehetett a következménye.