Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

T. Dobosi Viola: Tata-Porhanyóbánya középső paleolit telep újabb feltárása

A tatai régészeti ipar minden metrikus jellemzőjének a standardizációja magasfokú. Atlagméret: 30-31 mm, igazi mikroipar. Az eszközök hosszúságának és szélességének az aránya 65%. A méretből és a lelőhely faunalistájából (nagytermetű emlősök) az eszközök tényleges funkciójára csak a típus-funkció konvencionális összekapcsolásával lehet következtetni, ami későbbi korok leleteinél (használati fény) nem mindig célravezető. A kaparóknál gyakori a trapéz alapforma, ami alapján felmerülhet a lehetőség, hogy némelyike ösz­szetett eszköz része lehetett (azaz fa vagy csont foglalatba erősített kőbetét), de erre sem közvetett, sem közvetlen bizonyíték nincs. Az előzetes értékelésben az előkerült leletek kis részét dolgoztuk fel. A részadatok módosulhatnak, de az alapvető tendenciák és törvényszerűségek érvényesek az egész iparra. Nyersanyag A feldolgozás jelenlegi állapotában a beleltározott mintegy 9200 szilánk nyersanyag­megoszlását vizsgáltuk: Töredék Geometrikus töredék Szilánk, gyártási hulladék Ossz. csont kova kvarcit mészkő kova kvarc kova kvarcit mészkő egyéb 100 121 36 131 260 6602 3784 9 7 11 11142 8 Kova: 6.833 db, 61,3% Vértes László a Tata-monográfiában megkülönbözteti a „Kiesel" és „Silex" kategó­riát. Jelen esetben túlnyomórészt a Gerecse közeli radiolaritjairól van szó. A Kálvária­domb radiolarit kibúvásai is hozzáférhetőek lehettek, bár a hosszú ideig felszínen heverő radiolarit nem megfelelő minőségű. Amennyiben az eszközön nem maradt kavicskéreg, úgy nem dönthető el, hogy pados vagy gumós nyersanyagot használtak. Kvarcit: 4165 db, 37,4%) Mészkő és egyéb: 144 db, 1,2% A mészkövek között van a környék triász mészkövéből és a helyi mésztufa kontakt, tömörebb részeiből készített eszköz. Az egyéb tárgyak között kiemelendő, hogy két esz­közt makroszkopikusan hidrokvarcitnak határoztunk meg. További mikroszkópos vizs­gálatot igényel, mert ha valóban hidrotermális nyersanyag, akkor új források bekapcso­lását jelenti. Összehasonlítás: Vértes által 1958-59-ben megvizsgált 2080 eszközből 91% volt kova és 8,8% kvarcit. Az eltérés a két feldolgozási-tipológizálási módszer és a minta nagyság­rendje közötti különbségből adódhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom