Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

T. Dobosi Viola: Tata-Porhanyóbánya középső paleolit telep újabb feltárása

Régészeti leletanyag Tata-Porhanyóbánya a leggazdagabb hazai őskőkori lelőhely. A beleltározott tételek száma: 25 590. Az ásatások éve, ásatók-gyűjtők személye és az adatok a következőképpen alakultak: Az ásatás éve Ásató, gyűjtő Leltári szám jelzése darabszám 1909-1910 Kormos T. Pb 266-391 126 1958 Vértes L. Pb 58/ 9734* 1959 Vértes L. Pb 59/ 1496* 1958-1959 Vértes L. Pb 82/ 351 1960-1970 Skoflek I. Pb 82/ 68 1994 Homola I. Pb 96/ 43 1995 Cseh-Dobosi Pb 96/ 927 1996 Cseh-Dobosi Pb 97/ 2256 Cseh-Dobosi Pb 98/ 2199 1997 Cseh-Dobosi Pb 99/ 3058 1998 Cseh-Dobosi Pb 2000/ 3096 1999 Cseh-Dobosi Pb 2000/ 967 2000 Cseh-Dobosi Pb 2001/ 870 2001 Cseh-Dobosi Pb 2003/ 399 * jelölésű leltározási években Vértes László súlyban adta meg a szilánkmennyiséget. 7 leltári számon össze­sen 90.2 kg szilánkot és gyártási hulladékot leltározott be. Részletes feldolgozása még nem készült el. Tipológia Az eszközkészlet feldolgozásának alapja Vértes László két alapmunkája: az 1964-ben megjelent Tata-monográfia 3 és a vértesszőlősi alsó paleolit lelőhely kavics-iparára kidol­gozott tipológiai—statisztikai módszer. 4 A két alapkategória a standard, illetve nem-stan­dard eszközök csoportja. A standard kategóriába kerülnek a konvencionális régészeti tipológiába beilleszthető, nagyszámú sorozatokat alkotó eszközök. Az egyes típusba tartozó tárgyak paraméterei­ben mutatkozó eltérés nem szignifikáns. A formális jegyek alapján elkülönített típusok nem bizonyosan jelentenek eltérő funkciókat. 3 VÉRTES 1964. 1 VÉRTES 1965, 371-372.

Next

/
Oldalképek
Tartalom