Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)

Miklósity Szőke Mihály: Késő római mázas kerámia Brigetio legiotáborából

ezúttal mázzal bevonva készültek.'^ Ottományi megfigyelése szerint sok edényformát csak Leányfalun gyártottak mázas kivitelben, máshol díszítetlen szürke vagy simított felülettel készültek. Itt a behúzott peremű tányértípusnak körübelül a fele mázazva készült.

115 Ugyanezt állapította meg a Budakalász-Luppa csárdai őrtorony anyagával kapcsolatban is.

116 Ez érvényes az itt bemutatott, Brigetióból származó három darab behúzott peremű tányérra (III. t. 3-5) és a fazekakra (IV. t.), amelyek jellegzetes szürke formák, azonban ebben az esetben mázazva készültek, lényegében mázazott szürke házikerámiaként. Máz alatti festés (engobozás) A rajzokon bemutatott 42 darab Brigetióból származó töredék nagyobb részén (22 darabon = 52,38%) áttetsző festés (engobozás) látható a máz alatt. Az edény test máz alatti festését csak ritkán említik a szerzők. Bónis egy tokodi példát hoz: a máz alatt festett rácsmintájú rombuszmotívum van az edény peremén."

7 Ottományi hoz egy pilisszántói példát, ahol a vízszintesen kihajló peremű tányér esetében az edénytest belül mázas, a perem mintásán festett.

118 A bigetiói darabok esetében meglepő a festett darabok nagy száma, főleg ha hozzávesszük, hogy még ennél is több engobozott darab lehet, ugyanis a teljesen mázzal fedett töredékeken ez szabad szemmel nem ismerhető fel. A néprajzi kerámiával foglalkozó művek a máz alatti engobozást-aláfestést bevett gyakorlatként kezelik.

119 Az engobozás célja a máz színének, árnyalatának befolyásolása, a szín élénkebbé tétele és pórustömítés. Az áttetsző engobozás általában bordó—vörösesbarna (vö. katalógus színskálával) földfestékkel történik. Különösen a csészék esetében látszik jól, hogy a perem alatt véget ér a mázazás, ugyanakkor az engobozás alig, mintegy 0,5—1 cm-re terjed túl a mázhatáron, vagyis nem fedi az egész edényt, ezzel utalva arra, hogy az aláfestés célja a mázszín alakítása, illetve az edény mázazás előtti porozitásának csökkentése. Mázszín alakulása A késő római mázas kerámiák esetében a mázszín két fő színre különül el: zöldre és sárgára, sárgásbarnára. Ez a két fő szín számtalan színárnyalatban jelenhet meg. A mázas kerámiával foglalkozó szerzők általában megkülönböztetik ezt a két domináns színt, és kronológiai következtetéseket próbálnak levonni belőlük oly módon, hogy a sárgás mázszín inkább korábbi, 4. századi, míg a zöld mázszín inkább későbbi, 5. századi. 1,4 BÓNIS 1991, 135. 115 OTTOMÁNYI 1991, 15. 116 OTTOMÁNYI 2004, 266. 117 BÓNIS 1991, 129, Abb. 1,1. 11H OTTOMÁNYI 1991, 17, 63. jegyzet. 119 CSUPOR 1998, 22-25, 55-57.