Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Miklósity Szőke Mihály: Késő római mázas kerámia Brigetio legiotáborából
4. Korsók A késő római mázas kerámiaanyag egyik legnagyobb csoportját képviselik a korsók 68 változatos formavilággal, ám sokszor jól meghatározható típusokkal. 69 A késő római temetők jellegzetes mellékletei, elsősorban temetőfeltárások révén ismertek. A mázas korsók változatos formavilágát jól mutatja, hogy az V. táblán látható négy korsóperem (V. t. 1-4.) négy különböző típust képvisel, noha az edény test nélkül nehéz a pontos típust meghatározni és párhuzamokat citálni. Az 1. és 3. darabok kívül és belül is mázazottak. A 2. és 4. darabok csak kívül mázazottak, illetve a negyedik töredék engobozott a máz alatt. Az V. t. 1. tötedéknek jó analógiái vannak a leányfalui őrtorony anyagában 70 és Szakályban, 71 hasonló Tokodon, 72 esetleg Intercisában 73 és Pilismaróton. 74 A darabon fülindítás nyoma is látszik, nyilvánvalóan egy füles korsó peremtöredéke. Az V. tábla 2. darabja szélesen kihajló, bordázottan tagolt, finom kivitelű peremtöredék fülindítással. A típus a Kállay-gyűjtemény egy darabja által már ismert Brigetióból. 75 Kiváló peremanalógiát jelent a somogyszili temető 38. sírjának korsója, amely I. Valentinianus és Valens érmeivel együtt került elő. 76 Ugyanez a típus ismert a zengővárkonyi temetőből is, 77 valamint Intercisából 78 és Gerulataból. 79 Hasonlóan tagolt, kevésbé kihajló korsóperemek vannak Leányfalun, 80 Tokodon 81 és a tokodi temetőben, 82 valamint Bulgáriából is ismert. 83 A korsótípus korai változatát jelentheti a keszthelydobogói temető 89. sírjának edénye. 84 Valószínűleg egy enyhén elnyújtott testű, gallérpárnás korsó töredéke. 85 68 Leányfalun a mázas kerámiaanyag 30%-át teszik ki a korsók: OTTOMÁNYI 1991, 17. Az itt bemutatott brigetioi késő római mázas kerámia 25%-a korsó, a második legtöbb a tányérok, tálak, vagyis a tálasedények után. 69 Ez a feldolgozásokban is megmutatkozik: OTTOMÁNYI 1991, 17-19.; NÁDORFI 1992, 45-51, Taf. I.; PÓCZY 1957, 71-77, Abb. 47-48. TO OTTOMÁNYI 1991, 15. t. 1, 2/a, 4/a, 4/b, 5. 71 GABLER - OTTOMÁNYI 1990, 179. és 15/2. kép. 72 BÓNIS 1991, Abb. 8,13. 7i PÓCZY 1957, Abb. 48,112. 74 BARKÓCZI 1960, XXV. T. No 1. 75 PAULOVICS 1941, 129, Taf. XXI. No 18. 76 BURGER 1979, 31, Abb. 27. No 7, Taf. 8. No 7, Taf. 29. 77 DOMBAY 1957, 193-194, 292, 10. kép, V. t. 3. és 197, 292, 11. kép, VIII. t. 19. 78 PÓCZY 1957, 73-74, Abb. 48. T. 112. Taf. XVIII. No 1. 19 KREKOVIC 1998, 39-40, Taf. 33. No 4. 80 OTTOMÁNYI 1991, 17. t. 17, 17/a. 81 BÓNIS 1991, 135, Abb. 5,7 és Abb. 11,18. 82 LÁNYI 1981b, Abb. 16,118. sír. 8Í KUZMANOV 1998, 86, Abb. 9. 84 SÁGI 1981, 54, Abb. 36. No 11. I és II. Constantinus érmeivel. 85 PAULOVICS 1941, 129, Taf. XXI. Nr 18.; KOVÁCS 1992, Katalog Nr 90, 91, 96, 182, 183, 184.; BÓNIS 1980, Fig. 67. No 15-16.