Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Mráv Zsolt: A pannóniai városok közösségi szoborállításai: Philippus Arabs szoborbázisa Környéről
ban Szicíliát említi (Herod. III 13-, 3.; IV 6., 3.), amely csak pontatlanság és nem téves adat, mivel Lipara szigete közigazgatásilag valóban Szicíliához tartozott. Cassius Dio és Héródianos egymástól eltérően számolt be száműzetésük alatti életükről is. Cassius Dio szerint a száműzött testvérek állandó félelemben és az élet alapvető dolgait nélkülözve éltek Liparán (Cass. Dio LXXVII), míg Héródianos arról írt, hogy Septimius Severus a száműzötteknek biztosította azt az anyagi hátteret, amellyel hátralevő életüket bőségben tölthették. Ebben szerinte Augustus példáját kívánta követni, aki ellenségei gyermekeivel ugyanilyen nagylelkűen bánt (Herod. III 13-, 3.). Természetesen nem tudjuk eldönteni, hogy melyikük beszámolója áll közelebb a valósághoz, az a tény azonban, hogy Lipara „under the Empire was a place of retreat, baths and exile" 11 "' inkább Héródianos verzióját támasztja alá. Lipara szigetének földje Strabon szerint is termékeny volt és meleg források fakadtak rajta (Strab. VI, 275.). Amennyiben kegyetlenül akartak volna elbánni velük, úgy valószínűleg kietlenebb helyre száműzik őket. Az sem kizárt, hogy kezdetben - propagandisztikus célból — még gondoskodtak a száműzöttekről, később azonban valóban megromlottak életkörülményeik. A források nem tudósítanak arról, hogy a Plautianus család bukását követően Caracalla hivatalosan elvált-e Plautillától vagy sem. Az utódlás szempontjából azonban létfontosságú volt a házaspár szétválasztása, ezért a válást is minden bizonnyal kimondták. Kérdéses, hogy mi lett ezután a sorsa az eltaszított Plautilla szobrainak. Bizonyos, hogy Plautianus megölése és damnatio memoriae-vel való sújtása után Plautilla szobrait sem hagyták érintetlenül, hanem eltávolították a városok közterületeiről. Érdekes kérdés, hogy ezzel párhuzamosan mi történt az üres szobortalapzatok felirataival. A városi közösségek bizonyosan igyekeztek a lehető legjobban elhatárolódni az általuk korábban dedikált Plautilla szobrok tényétől. Lehetségesnek tartom ezért, hogy a városok esetenként már ekkor megsemmisítették a neki állított szoborbázisok feliratát is, különösen azért, mert mindegyiken szerepelt, hogy Plautilla egykor jegyese (sponsa) vagy felesége (uxor) volt Caracallának. (Ugyanez történhetett Iulia Aquilia Severa szobrával és bázisának feliratával is Brigetióban [Kat. 10.]. Nevét — miután kegyvesztett lett és Elagabalus eltaszította magától — kivésték a szoborbázisról, annak ellenére, hogy damnatio memoriaevel hivatalosan sohasem sújtották. 134 ) Cassius Dio és Héródianos egyöntetűen beszámoltak arról, hogy a Geta halála utáni leszámolások során Caracalla egykori gyűlölt feleségét, Plautillát és annak bátyját is meggyilkoltatta (Cass. Dio LXXVII 1., 2.= Zonar. XII p. 110.; Cass. Dio LXXVIII 1., L; Hérod. IV 6., 3.). A Kr.u. 211. februárja után véghezvitt gyilkosságot követően Plautillát is damnatio memoriae-vel sújtották, 135 s nevét legkésőbb ekkor már minden feliratról eltávolították. 133 PECS 1976, 14-15.; 1. még: ZIEGLER 1927, 719-721. 134 KIENAST 1996, 175. '"STEIN 1910, 288.; KIENAST 1996 2 , 165.
