Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Mráv Zsolt: A pannóniai városok közösségi szoborállításai: Philippus Arabs szoborbázisa Környéről
nagy számban ismerjük Pannónia - nem egy esetben éppen általa alapított - városaiból (Sisciából [Kat. 21.], Aquincumból [Kat. 22.], Mursából [Kat. 3-], Poetovioból 67 ). Nem állunk messze tehát az igazságtól, ha feltételezzük, hogy Aelius Caesar a városalapító Hadrianus szobrát az Arrabona (Győr) közelében fekvő Mursella városában dedikálta, legvalószínűbben a saját maga által építtetett fórumon, annak legfontosabb szobrászati díszeként. A trónörökös így nemcsak a forum építésének költségeit, hanem azon a császár, Hadrianus szobrának a felállítását is magára vállalta. (Valószínűleg a győri püspökség alá tartozó Árpás község határában, a római-kori Mursella területén előkerült kőemléket a Marcal vagy a Rába folyón hajóval is elszállíthatták Győrbe.) Mursella fórumán bizonyosan álltak bronz császárszobrok, hiszen hozzájuk tartozó beolvasztásra váró töredékeket nagyszámban találtak a város műhelynegyedében. 68 Az előkerült páncéltöredékek - apteryges egymástól viszonylag távoli elhelyezkedése, a zsanérok hiánya és a páncél hasi részének széles zárószegélye alapján — egy Hadrianus — kora Antoninus kori életnagyságnál nagyobb császárszoborhoz tartoztak. 69 (A szobor kora és életnagyságot meghaladó, szokatlanul nagy mérete miatt nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ezekben éppen a L. Aelius Caesar által állított Hadrianus szobor töredékeit ismerjük fel.) Aelius Caesar tehát pannóniai tartózkodása során szakrális adományokkal fejezi ki hűségét és szoros kötődését adoptáló apja, Hadrianus személyéhez. Ez a tevékenysége nemcsak a Hadrianust ábrázoló szobornak egy ugyancsak Hadrianus által alapított város fórumán történő felállításában tükröződik, hanem a carnuntumi Pfaffenbergen L. Aelius Caesar által építtetett Antinous szentélyben is, amelyben Antinous kultuszszobra is bizonyosan elhelyezésre került. 70 Magánszemélyek vagy testületek nemcsak császárok szobrait adományozták városuknak, hanem a császárok személyéhez szorosan kapcsolódó perszonifikációk és istenségek szobrait is. Antoninus Pius uralkodásának kezdetén, Kr.u. 138-ban a municipális császárkultusz hivatalos testülete, a collegium vagy ta?) Augustalium lx saját költségén állított szobrot Aquincumban Numini Aug(usto) / et Genio Imp(eratoris) Caes(aris) T(iti) Ae{l(ii)} I Hacir(iani) Antonini számára. A felirat zárósora szerint l(oco) p(ublico) d(ato) d(ecurionum) d(ecreto), tehát az Antoninus Pius személyéhez kötődő istenalakok szobrait hordozó bázis felállítási helye locus publiais, Aquincum fóruma vagy egy középülete lehetett. A pannóniai városok által dedikált ismert császárszobrok talapzatai méretük tanúsága alapján egyetlen kivétellel (Kat. 12.) statuae pédestres számára készültek. (Magánszemélyek is csak lábon álló szobrokat adományoztak. L.: Kat. 20-22.). A szoborbázisok közül 41 cm-es magasságával a Mursában talált márvány Commodus bázis (Kat. 4.) a legalacsonyabb. Legmagasabb (194 cm) pedig a titeli Valerianus bázis (Kat. 16.), ame67 L. valószínűleg Poetovioból származó márvány portréját: DIEZ 1961, 49.; JEVREMOV 1988, 117., Nr. 137. 68 SZŐNYI 1998, 9-18. 69 STEMMER 1984, 129. alapján keltezi SZŐNYI 1998, 13. erre az időszakra a páncéltöredékeket. 70 JOBST 1986, 330.; PISO 1993-1994, 197-202.; MRÁV 2002, 31. 71 Az aquincumi collegia Augustaliumhoz: ALFÖLDY 1958, 448-449- A seviri Augustales közterületen történő intenzív szoborállítási gyakorlatához 1.: ALFÖLDY 1979, 197.; ALFÖLDY 1984, 47-49.
