Kisné Cseh Julianna – László János – Prohászka Péter szerk.: Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Tata 2006-2008)
Mráv Zsolt: A pannóniai városok közösségi szoborállításai: Philippus Arabs szoborbázisa Környéről
municipiumában loco publico került sor, 60 ahol P. Aelius Firmus aedilisi hivatalát elnyerve vállalta magára a városalapító Hadrianus szobrának állítási költségeit. (A felirat szövegében genitivusos fogalmazás utal az ábrázolt személyre.) Egy ugyancsak Hadrianust ábrázoló szobor talapzata, dedikálójának személye folytán megkülönböztetett figyelmet érdemel (Kat. 22.). A győri székesegyházban feljegyzett, mára már elveszett kőemlék felirata a következő: Imp(eratori) Caes(ari) I Traiano I Hadriano I Aug(usto) p(atri) p(atriae) trib(unicia) pot (estate) / XX/ co(n)s(ulï) III imp(eratori) II I L(ucius) Âelius Caes(ar) fil(ius) trib(unicia) potes(tate) co(n)s(ul) II / pro co(n)s(ul) XVvir I sacris faciund(is). Eszerint Hadrianus adoptált fia és egyben kijelölt trónörököse L. Aelius Caesar pannóniai tartózkodásának idején, Kr.u. 137-ben szobrot állított adoptáló apjának, Hadrianusnak. A különösen szép betűkkel 61 vésett feliratos szoborbázis eredeti felállítási helye aligha lehetett Arrabona auxiliáris táboránakprincipiája, még kevésbé vicusa. Ezt nemcsak az állító személye és a felirat minősége kérdőjelezi meg (bár ezek önmagukban is nyomós érvek lennének), hanem a Pannoniában állomásozó segédcsapatok császárszobor-állítási szokásai is. A pannóniai auxiliáris táborok principiáiban elvétve a Kr.u. 2. sz. második felétől, tömegesen azonban csak a Kr.u. 3. századtól kezdenek császárszobrokat hordozó bázisokat emelni 62 (az elsőt ismertet a cobors I Alpinorum peditata dedikálta Lussoniumban Marcus Aureliusnak Kr.u. l63-ban 6í ). Felirataik állítóként kivétel nélkül a csapatokat nevezik meg. A Hadrianusnak dedikált szoborbázis első leírásakor ráadásul a győri székesegyházban feküdt, pontos lelőhelyét tehát nem ismerjük. 64 Valószínű, hogy előkerülését követően hurcolták a nem túl távoli környékről (azonban bizonyosan a püspökség területéről) Győrbe, ahol aztán a székesegyházban helyezték el. Felmerül tehát a kérdés: hol állhatott eredetileg a trónörökös által dedikált Hadrianus szobor? Egy Pannonhalmára hurcolt, fórum (Aelii Caesjarist említő felirat alapján tudjuk, hogy a Győrtől D-i irányban ca. 25 km-re fekvő Mursella (Kisárpás) Hadrianus-kori municipiumának 65 fórumát annak névadója, a kijelölt trónörökös, L. Aelius Caesar építtette a városnak. 66 Tudjuk azt is, hogy a városokban a császárszobrok felállításának helyszíne a locuspublicus, leggyakrabban a városok fóruma. Továbbá Pannónia városaiban — a katonai táborokkal ellentétben — már a Kr.u. 2. sz. elejétől általánossá válnak a császárszobor állítások. Hadrianus magánszemélyek vagy közösségek által dedikált szobrait például viszonylag 60 Elképzelhető azonban az is - bár ennek a valószínűsége kicsi -, hogy az Intercisában talált szoborbázis a tábor auxiliáris vicusában került felállításra, és P. Aelius Firmus a vicus közösségének lehetett az aedilise. Vicusokban /. d. d. d. állítottak feliratokat (IDR II 211.), és bizonyítható az aedilisi hivatal megléte is (KOVÁCS 1999, 136. Anm. 173.)61 Litteris palmaribus: 1. CIL 4366. kommentárját. 62 VISY 1988, 148. 63 RIU 1016. L. még Marcus Aurelius Dunaszekcsőn (Lugio) talált bronzszobrát: KOVÁCS 1984, 89-91.; MARÁZ 1996, 131-132. 64 A székesegyházba falazott kőemlékekhez hasonlóan a Hadrianus szoborbázist is ismeretlen lelőhelyűnek kell tartanunk: FARKAS - GABLER 1994, 60-61. 65 Mursella alapításához: MÓCSY 1962, 599.; MÓCSY 1990, 62., a város topográfiájához: SZŐNYI 1981, 87-119., SZŐNY1 1992, 35-41. 66 MRÁV 1996-1997, 221.; MRÁV 2002, 31-32.
