Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Tisovszki Zsuzsanna: Kéziratos és nyomtatott vőfélykönyvek Esztergom környékén

A 18. század végétől vizsgálható ételsorok a magyar nyelvterületen fő vonásaikban egészen az 1880-as korszakfordulóig nagyon egységesek. A lakoma élén táji különbség nélkül húsleves állt, marhahúsból. A húslevest „szűrve", a húst belőle kiemelve tálalták, a lébe finom levestészta került (metélt, kiskocka, csigatészta: „lúdgége" stb.). A második fogás egységesen a levesben főtt hús, leginkább marhahús tormamártással, valamint a főtt baromfi. A harmadik helyen káposzta disznóhússal vagy töltött káposzta szerepel. Eddigi ismereteink szerint a három legkorábbi, magyar nyelvű, ponyván kiadott vőfélykönyv mindegyike az 1793 körüli évekből, a váci nyomdából való. A mai vőfély versek többsége a 19. századból származik, mely század végétől kezdve a huszadik század közepéig igen sok vőfélykönyvet adtak ki. A Balassa Bálint Múzeumban őrzött vőfélykönyvek A múzeum gyűjteményében fellelhető vőfélykönyvek többnyire a huszadik század első felére datálhatok — némelyik évszámos bejegyzéssel is bír (pl. az ebedi vőfélykönyv elé írt sorok). A vőfélykönyvek néhány darabja kézírásos, többnyire azonban gépírásos vagy nyomtatott versgyűjtemények a jellemzők. A rendelkezésünkre álló vőfélykönyvek nagyjából két „irányból" érkeztek hozzánk: a Felvidékről, Párkány környékéről (Ebed, Bény, Muzsla stb.), illetve Esztergom — Szentgyörgymező térségéből (Tokod, Úny, Bajna, Nagysáp, Nyerges újfalu, Lábatlan, Gyermely stb.). Ahogy már említettem, ezek a versgyűjtemények mind 20. századiak, és a két ismertetett térség is viszonylag szoros és folyamatos kapcsolatban állt egymással a század közepéig (amíg az Esztergom - Párkány közötti Mária Valéria-hidat fel nem robbantották a visszavonuló németek) —, így feltűnően nagy, meghatározó eltéréseket nemigen lehet e szövegekben kimutatni. Mintául álljon itt a szentgyörgymezei vőfélykönyv „tartalomjegyzéke", mely tartalom nagy hasonlóságot mutat a már említett vőfélykönyvekével: „Hívogatás; Hívogatás után; Menyasszony háznál; Midőn a menyasszonyt bevezetik; Búcsúzás az édesapától; Búcsúzás az édesanyától; Búcsúzás leányoktól (koszorús); Vacsora előtti gyertyagyújtás este; Borbeköszöntés, Bor után egy köszöntő; Az első tál ételhöz (becsinált); Házasság Komendálás. Mulató beszéd.; Malachoz való köszöntő, Pecsenyéhez való köszöntő, Pénzszedés a szakácsnénak, Tortához való köszöntő; Süteményhez való köszöntő; Pohár felköszöntő (a fiatal házaspárra) ; Vőfény ha bort kap a koszorús lányoktól, a vendégektől; Ha a násznagy kínálja; Tánc közben borköszöntő, Fejbekötés, Árva menyasszony búcsúja, Rozmaring köszöntés; Pénzszedés a muzsikásoknak." 162