Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

Gyertyánffy Aladár Százados, Méntelep parancsnok Karstenfelsi és Hegyaljai Pacor Árpád Főhadnagy Dr. Petri Győző Állatorvos Szabó Sándor Tiszthelyettes Winkler Ernő Tiszthelyettes Márton Márton

14 Őrmester Faragó Sándor Címzetes őrmester A komáromi méneskar rang- és beosztási táblázata az 1934. évben (16. kép) Kismartoni Anker Sándort

15 1937-ben helyezték a komáromi Méntelepre, Gyertyánffy Aladár méntelep parancsnok beosztottjaként, századosi rangban. Nemsokára kinevezték őrnaggyá, majd alezredesként és ezredesként 1940-1944-ig, majd 1945-1946-ig a Méntelep parancsnoka volt.

16 194l-44-ig mozgalmas élet folyt a Méntelepen. Az őszi időszakokban a több mint 200 jól belovagolt ménnel nagyszabású vadászlovaglásokat rendeztek, amelyekre prominens vendégeket: diplomatákat (pl. Horthy Istvánt és feleségét), a környező földbirtokosokat, a bábolnai és a kisbéri tisztikart is meghívtak (17-18. kép). A méntelepen különböző tanfolyamokat is tartottak a méneskari tiszthelyettesek és tisztek továbbképzése, vagy szakképzése (pl. méneskari számvevő tiszthelyettes képző tanfolyam, 19. kép) céljából. 14 Márton Márton 1900-ban született Kápolnáson. 1915-től foglalkozott lovakkal, különböző méneseknél dolgozott, huszárként szolgált. 1930-1945-ig a komáromi Méntelepen szolgált törzsőrmesteri és ht. főtörzsőrmesteri fokozatban. Tevékenysége elismeréseként 194l-ben dicsérő elismerést kapott a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztertől. Egy év pápai szolgálat után újra Komáromba került, mint lótenyésztési segédellenőr. 1947-ben Holomovich Károly lótenyésztési főfelügyelő, 1948-ban Abonyi László és Anker Sándor lótenyésztési felügyelők a legjobb minősítéseket adták róla. 1960-ban ment nyugdíjba. Örményiné Márton Erzsébet közlése. 15 Anker Sándor 1898. május 29-én született Pozsonyszentgyörgyön. Érettségi után a Wienerneustadti Katonai Akadémián tanult, melynek elvégzése után 1917-ben a cs. és. kir. 5. gróf Radetzky huszárezredhez került. Először a pótkeretnél, majd az I. világháború végéig a harctéren, részben az ezrednél, részben az I. Lovashadosztály roham-félezrednél teljesített szolgálatot. Több kitüntetést is kapott. A háború után áthelyezését kérte a méneskarhoz. Mezőhegyesre, utána Alagra került, ahonnan 1937-ben Komáromba helyezték. 1945 májusában a 11.750/1945 ME rendelettel felszámolták a méneskart. Anker Sándor ezredest leszerelték, de polgári kinevezettként tovább folytatta a Méntelep vezetését és emellett az Észak-Dunántúl általános állattenyésztési felügyeletét is ellátta. 1945-ben nyelvtudása révén tagja lett a Restituciós Bizottságnak: hazahozatali kormánybiztosként a nyugatra került lovak felkutatását és hazahozatalát szervezte. A bizottságnak 1946 és 1948 között mintegy 2000 lovat sikerült hazahoznia. A bizottság visszahívása után a Tata-Remeteségi Csikótelep vezetője lett. Állásából 1951-ben mentették fel. Forrás: Radnainé Anker Erzsébet levele 16 Radnainé Anker Erzsébet levele. 189