Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)
Papp Kinga: Reneszánsz karosszék restaurálása
tamponálással távolítottam el, hiszen ez a lakkréteg egy korábbi javítás eredményeként kerülhetett a szék felületére, elfedve az inkrusztációt is. A tisztítás után láthatóvá váltak a korábbi javítás nyomai, kiegészítései. Ezek általában beöregedett és besötétedett különböző anyagok voltak az egyszerű gipsztől a műgyantáig, melyeket eltávolítottam a felületről. Fertőtlenítéshez Wolmanol BX favédő, és konzerváló szert alkalmaztam. A szilárdítást Embaleum LY Härtend akrylbázisú szilárdítószerrel végeztem, míg a kiegészítést a lábak végénél Eporezit RB 2/2 és Eporezit T 54 epoxigyanta (4:1 arányú) keverékével, melyhez töltőanyagként diófa reszeléket adtam. Az epoxigyantás kiegészítést csak olymértékben alkalmaztam, ahogy a szék stabilitása feltétlenül megkívánta. Az esztétikai kiegészítéseket szintén mértékkel alkalmaztam és mindig szemelőt tartva a reverzibilitás elvét. így a szembeötlő helyeken az apróbb faragási hiányokat vizes-bázisú víz oldható kiegészítést alkalmaztam, míg a nagyobb hiányok hasonló diófából lettek kifaragva. Az inkrusztáció kiegészítését jávor és dió blint furnérral, gépi vágással készítettem. A szék egyik lábáról levésték az inkrusztáció helyét adó véset keretét, ezért a művészettörténész javaslatára ezen lábra nem került rekonstrukció. A fapótlások, és csapozások ragasztását acetaldehides vizes bázisú (Pálma fa expressz) ragasztót használtam. A pótlásokat Van Gogh akvarellel és Faber Castel akvarell pasztellkrétával retusáltam. Felület bevonatként fehérített méhviaszból, parafinból és kolofoniumból terpentinben főzött viaszt alkalmaztam. Igen jelentős iparművészeti érétket képvisel a restaurált tárgy, jelenleg is az állandó kiállítás része. Szerencsés lenne a tárgyat befolyásoló UV fény és relatív páratartalom szabályozása, hogy még sokáig élvezhessék a látogatók e rendkívüli műtárgyat jelenlegi formájában. 286