Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

P. Tóth Enikő: Szén–kor–kép. A Kép–Szín–Tér Fotóművészeti Műhely tárlata a Tatabányai Múzeumban

Szén-kor-kép A Kép-Szín-Tér Fotóművészeti Műhely tárlata a Tatabányai Múzeumban P. Tóth Enikő (Tatabányai Múzeum) 2004. december 4. Szent Borbála, a bányászok védőszentjének ünnepe. 110 évvel ezelőtt, 1894-ben ugyanezen a napon, szintén december 4-én, a Magyar Altalános Kőszénbánya Részvénytársulat és a tatai Eszterházy hitbizomány képviselői szerződést írtak alá: a bányavállalat jogot kapott szénkutatásra és kitermelésre a hitbizomány 56 ezer katasztrális holdnyi területén — ezzel kezdődött a helyi szénbányászat története. 1896-ban indult meg a termelés; 1947-ben várossá nyilvánították a Bánhida, Felsőgalla, Alsógalla, s az 1902-től önálló községként jegyzett Tatabánya egyesítésével létrejött települést, ahol ekkorra már az Észak-Dunántúl egyik legjelentősebb gyáripari központja alakult ki. A szénbányászathoz kapcsolódva kezdődött el a cementgyártás, s a villamosenergia-termelés. Az itt élő emberek nagy többsége kapcsolatban állt a bányával - személyesen, vagy családtagjain keresztül —, az 1940-es években az üzemek már 10.000 embernek adtak munkát, s 30.000-nek megélhetést. Tatabánya eredeti bányászváros-iparváros jellege a rendszerváltás után egyre inkább tűnni kezdett, egyre kisebb hangsúlyt kapott. 2004-ben elérkezett az utolsó, a térségben még működő, mányi bányaüzem bezárásának ideje is. Az itt látható kiállítás ehhez az eseményhez kapcsolódva jött létre, s a fent említettek alapján az sem véletlen, hogy e bemutató megnyitására ezen a napon került sor. A városképet meghatározó ipartelepek, kémények, aknatornyok, súlyos vasszerkezetek most fényképen, ezen a sérülékeny, törékeny hordozóanyagon vannak jelen itt, a múzeumban. Bár megtehettük volna, mégsem archív fotókkal emlékeztünk a város és az emberek életének erre az időszakára; tárlatunk azt kívánta bemutatni, hogy tűnik fel a kiállítás plakátján „Szén-kor'-ként megjelölt korszak a kortárs fotóművészetben. Mi az, amit kiemelni, a témán keresztül közvetíteni kíván, illetve ezt milyen módon teszi a ma alkotója - az, aki járt bányában, gyárban, ismerte az ott dolgozó embereket és munkájukat, s az, aki mostani állapotában látja csak a városképet, s az emberek életét korábban olyannyira meghatározó épületeket, fémszerkezeteket, gépeket. Mi az, amit átemelni kíván a múltból és a ma is álló, múltat mutató momentumokból. A Kép-Szín-Tér Fotóművészeti Műhely működésének eddigi 4 éve alatt mindvégig tudatosan kiemelt jelentősége volt ennek a témának, mely az egyes alkotók szemléletmód1 Jelen dolgozat a Tatabányai Múzeumban 2004. december 4-én megnyílt azonos című kiállítás megnyitószövege. 271