Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

és azt Nyíregyházára új állomáshelyükre magukkal vitték.'''

63 1959-ben a város visszakapta a domborművet és eredeti helyén állíttatta fel, majd 1988-ban a Városszépítő Egyesület kezdeményezésére ideiglenesen áthelyezték a Városháza mögötti parkba. A két világháború között A tisztek és altisztek családjainak számára a város az 1920-as évek végén a laktanya nyugati oldalán területeket parcellázott fel és kialakította a Vitéztelepet. M A laktanyában a szokásos békebeli teendők mellett különböző tanfolyamokat is tartottak, többek között patkolómesteri és állategészségügyi továbbképzéseket is szerveztek. Komáromi huszárok a 2. világháborúban

65 A két világháború között a 4 huszárezred, s a vegyesdandárok közvetlen huszárszázadai képviselték Magyarországon ezt a fegyvernemet. A huszárezredeket 1930. május l-jével a magyar lovasság történetének kiemelkedő alakjairól, ill. e fegyvernemhez kapcsolódó jelentős történelmi személyekről nevezték el. A Komáromban, illetve Székesfehérvárott állomásozó 2. huszárezred az „Árpád fejedelem" nevet vette fel. A trianoni békediktátum megkötése miatt a honvédség csapatlovasságát képező huszárszázadok mint „csendőrlovas alosztályok" működtek 1938-ig, és névlegesen a Belügyminisztérium állományába tartoztak. Fegyverzetük az alábbi volt: - 96 M Mannlicher karabély — 7,65 mm-es Frommer pisztoly - 06 M vízhűtéses géppuska — 04 M lovassági kard A lovassági alakulatok 1938 és 1941 között valamennyi terület-visszacsatolás eredményezte „bevonulásban" részt vettek, 1942/43 folyamán pedig javarészük a keleti hadszíntéren tevékenykedett. A háború végére azonban kiderült, hogy ez a legősibb fegyvernem a repülők és harckocsik korában a hadsereg legsebezhetőbb része. Komáromi Fióklevéltár 1063/1959. Pokk Gáspár Ácson született. A Monostori erődben kezdte katonai pályafutását. 1920-tól itt is lakott családjával, majd 1932-ben a 20-as évek végén kialakított Vitéztelepre költöztek. Rövid időre Székesfehérvárra helyezték, ahol nevét Palotásra magyarosíttatta. Palotás Gáspár huszáralhadnagy mint főpatkolómester tért vissza a Frigyes laktanyába, 1935-ben. 1942-ben egészségügyi okokból nyugdíjazták. Palotás Gáspár közlése. BENE - SZABÓ 2000. Ezúton szeretném megköszönni Dabóczi Dénesnek, a Sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatójának, hogy volt olyan szíves és a kötetet eljuttatta a számomra. 204