Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

A méntelep megszűnése A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megszervezése után nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaság gépesítése a meglévő lóállomány egy részét feleslegessé teszi. I960-ban a Gazdasági Bizottság a ménesekre és méntelepekre vonatkozóan úgy határozott, hogy azokat költségvetési ellátás helyett vállalati formában kell tovább üzemeltetni. Az 57/B/1960 FM utasítás a lótenyésztés országos irányítását az FM Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatóságától az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának adta át. Ezzel a méntelepek épületei átkerültek az állami gazdaságok használatába és elkezdődött megszüntetésük. Az Állami Gazdaságok főigazgatója által 17/B/1961. számú, június 6-án kiadott utasítás tételesen felsorolja a méntelepek lóállományának elhelyezési felosztását, valamint intézkedik az épületek felhasználásáról. Komáromot 1962-ben érte el a folyamat: a Méntelepet az Állami Gazdaság vette át.

36 A Méntelep főépületébe az Állami Gazdaság irodája költözött. A tiszti- és altiszti lakóépületek és az istállók az 1970-es években fokozatosan lebontásra kerültek. Komárom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztálya 3048/1970 számú határozatában az alábbi méntelepi épületek lebontását engedélyezte: /. ütem: 8. épület: raktár (volt 60 férőhelyes istálló) — 2 istálló — 2 raktár — 1 közlekedő — 1 padlásfeljáró 12. épület: kovácsműhely és lakóépület — patkoló helyiség — kovácsműhely — raktár — iroda — 1 lakás: 2 szoba, 1 konyha, 1 előszoba, 1 fürdőszoba, 1 éléskamra — 2 kamra — 1 pince 13. épület: garázs és istálló (volt 56 férőhelyes lóistálló) — 1 garázs — 1 lóistálló — 3 raktár — 1 közlekedő — 1 padlásfeljáró Dr. Bódai József levele. 194