Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

ségek járták, és jóvátétel címén lovakat választottak ki. Az ilyen akciók kivédésére a lovakat az építész telivér istállójában helyezték el. Közben a személyi állomány is megváltozott. Riedhinger Tibor lett a méntelep vezetője. Mellette dolgozott Pacor méneskari őrnagy, Kővári Sándor számtartótiszt, Monspart Gábor, Abonyi László és még számos, a huszárságnál szolgáló tiszt és tiszthelyettes.

23 A méntelep a 2. világháború után A katonai lótenyésztési szervezetek 1945 után először félkatonai, majd polgári szervezetekké alakultak, így a méntelepi dolgozókat leszerelték, és úgy dolgoztak tovább. A Méntelepen az 1950-es években a korábbi évekéhez hasonló munka folyt. A fedeztetési időszakban a méneket a fedeztető állomásokra szállították. A fedeztetési időszakon kívül a lovakat a különböző versenyekre rendszeresen edzették. Díjlovaglásokat Komáromban is tartottak, de számos vidéki versenyen is részt vettek. A fogathajtó-versenyeken is szép eredménnyel szerepeltek a komáromi méntelep dolgozói. A Méntelepen gyakorló lovaglás is volt külsősök részére, akik szintén számos díjat nyertek a különböző versenyek alkalmával.

24 Az 1950-es években - többek között - az alábbi személyek dolgoztak a Méntelepen: Merényi Ferenc

25 Méntelepvezető 1958-1962 Dr. Nedeczky Árpád

26 Állatorvos 1949-1962 Kozma Benjámin Patkoló kovács 1933-1955 23 Dr. Bódai József levele. 24 Rácz Erzsébet 1950 és 1955 között lovagolt és versenyzett a komáromi Méntelepen. 25 Merényi Ferenc agrármérnök, a Komáromi Méntelep utolsó vezetője, 1918. február 5-én a Komárom megyei Dad községben született. Érettségi után a 22-es nyíregyházi tábori tüzérosztályhoz vonult be, majd a sorkatonai szolgálatát letöltve, mint zászlós, a nyíregyházi méneskari huszár ezredhez került. Szakmai gyakorlatot a Huszt vármegyében lévő Perbenyiki, illetve a Jászberényi Méntelepen szerzett, parancsnokai és tanítómesterei Fejes Béla, Pettkó-Szandtner Tibor, Ertsey L. Károly, Windisch József, Kenessey Miklós, Telbisz Béni voltak. A második világháborút katonatisztként élte át. Századát 1944 őszén Kisbérre vezényelték, ahol részt vett a ménes bevagonírozásában. A háború végeztével tevékeny részt vállalt a magyar lótenyésztés újjászervezésében. 1949-ben a Székesfehérvári Méntelep vezetője lett, emellett 1958-tól a Komáromi Méntelep irányítására is megbízást kapott, majd a következő évben a két telep összevonását követően Komáromba került és itt tevékenykedett, mint a méntelep utolsó vezetője. 1985-ben halt meg. Forrás: Dr. Zsilinszkyné Merényi Csilla levele. 26 Dr. Nedeczky Árpád 1922-ben született. 1946-ban a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Karán szerzett állatorvosi oklevelet. 1949 márciusában a földművelésügyi miniszter a komáromi mesterséges megtermékenyítő-állomás igazgatójának nevezte ki, majd 1950-ben a komáromi Méntelepen szakállatorvosi beosztást kapott, mely feladatot a telep megszűnéséig végezte. Közben 1957-től mint városi főállatorvos és emellett 1977-től mint kerületi főállatorvos tevékenykedett. 1983-ban ment nyugdíjba. Dr. ifj. Nedeczky Árpád közlése. 192