Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Fülöp Éva: Szaka–Eszterházy–Kristály: újabb adatok a tóvárosi fogadó történetéhez

Szarka-Eszterházy-Kristály: újabb adatok a tóvárosi fogadó történetéhez Fülöp Eva (Kuny Domokos Megyei Múzeum, Tata) Tóváros patinás, irodalmi alkotásokból is ismert szállodája, a Kristály Szálló történetének feldolgozása még várat magára. A közelmúltban azonban három, egymástól külön szálon futó kutatás is olyan adatokat tárt fel, amelyek alapjául, vagy legalábbis kiindulópontjául szolgálhatnak egy jövendő teljes körű vizsgálódásnak. A Kuny Domokos Múzeum időszaki, helytörténeti kiállításai között 1999-ben került megrendezésre — a vendéglő és szálloda jelenlegi üzemeltetőivel együttműködve

1 — a Kristály Szálló történetét bemutató tárlat. A kiállítás során a rendező muzeológusok (Fülöp Éva, Kemecsi Lajos, Kövesdi Mónika) összegyűjtötték a közgyűjteményekben e tárgyra vonatkozó anyagokat és kutatást folytattak a Magyar Országos Levéltárban őrzött tata-gesztesi uradalmi iratanyagban. A szálloda múlt századi eseményeinek részletes beszámolóit őrzik a Tatán megjelent helyi lapok.

2 2003-ban, a szálló felújítása előkészítéseként, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos munkatársai, Keresztessy Csaba és Simon Zoltán falkutatást végeztek az épületen, s ugyancsak primer források feltárásával is kiegészített munkájuk eredményeként részletes építéstörténeti dokumentációt készítettek. Fatuska János, a tatai Német Nemzetiségi Múzeum muzeológusa pedig, a tata-gesztesi uradalomban a kisebb királyi haszonvételek között meghatározó súlyú kocsmáitatás, s így az uradalmi vendégfogadók történetét vizsgálva, értelemszerűen a Kristály Szálló eredetéről, az uradalmi diversorium építéséről is tárt fel adatokat.

3 A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom gazdasági-irányítási központja Tata és Tóváros mezővárosokban szerveződött a 18. sz. folyamán. E két oppidum történetében a városszervező erőt elsősorban elhelyezkedésük jelentette: fontos hadi és kereskedelmi utak ' A szálloda üzemeltetői kérésére állította össze 1985-ben a helytörténettel is foglalkozó Strobel Árpád a jelenleg is a Kristály Szálló tulajdonában lévő kéziratát, amelyet a szálloda az 1999. évi időszaki kiállítás előkészítésekor a múzeum rendelkezésére bocsátott. Az összeállítás elsősorban a helyi, tatai lapok tudósításait, beszámolóit gyűjtötte időrendi sorrendbe, de kétség kívüli értéke, hogy - források megjelölése nélkül, a szálló földszinti része építéséből kiindulva - nem fogadja el a földszintes első épületről vallott nézetet. 2 Tata-Tóvárosi Híradó, Tatatóvárosi Hírlap, Híradó, Tatai Hírlap, Komárom-Esztergom Vármegyei Hírlap 3 Köszönöm, hogy Keresztessy Csaba és Simon Zoltán kéziratukat rendelkezésemre bocsátották. Fatuska János kutatásának köszönhetően sikerült felhasználni az uradalmi levéltárból azokat a forrásokat, amelyek egyértelművé teszik a vendégfogadó építésének évét és első elnevezésének eredetét. Mindkét kutatás az 1770. évet valószínűsíti a vendégfogadó elkészülte éveként, de az építéstörténeti dokumentációban is még a feltételezett első bérlő családnevéhez kötik a szálló elnevezését. KERESZTESSY-SIMON [2003], 13. Kézirat. 171