Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Lázár Sarolta: Eine spätárpádenzeitliche tonflasche aus dem Gebiet Esztergom–Örmény - Boldizsár Péter: A lovagalakos kályha műhelyének kályhacsepe leletei az esztergomi várban

3. Téglalap alakú, dongáshátú csempe töredékei áttört, mérműves előlappal. A meglévő kerettöredékhez illeszkedő dongarészlet íve alapján a csempe szélessége 34 cm. Az áttört előlap alsó részében kétoldalt és a középosztón sokszoros tagolású lábazato­kon nyolcszögletű féloszlopok állnak, fejezeteiken levélcsokor díszítéssel. A felső részből nagyon kevés töredékünk van, így az csak vázlatosan szerkeszthető ki. Feltételezem, hogy az oszlopfők fölött kettős csúcsív állt. Egy horony és vessző tagozatokkal díszített szamárhátíves elem töredéke — belső oldalán orrtag, külső felén talán kúszólevél indítás­sal — ad némi támpontot a mérmű felső részének szerkezetéről. Egy, a keret felső részéhez tartozó töredéken nyolcszögű féloszlop fölött fiatorony áll, rajta kis virágdíszek (XI. tábla 19. kép). Valószínű, hogy a szamárhátív fölött ablaksor helyezkedett el, de ehhez tartozó töredékünk nem került elő. A lovagalakos kályha műhelyének készítményei közt nem ismerek hasonló szerkezetű csempét, nincs példa a fülke középoszloppal való megosztására sem. Itt ezt a megoldást a csempe rendkívül nagy mérete indokolhatta. A csempén előforduló részletformák meg­találhatók a lovagalakos kályha csempéin: így a tagolt lábazaton álló féloszlopok levéldí­szes oszlopfőkkel a 10. típuson, 18 a kis virágdíszek a lovagalakos csempe felső keretén,' 9 a keret mellett álló kis fiáié az egri várból ismertetett csempéken. 20 A csempe három töredékének leltári száma 99-3.16-18., egy leltározatlan töredék lelőhelye a palota nagy pincéje nyugati boltvállának feltöltése, további három leltározatlan töredék a várfal külső oldalán, a 2. terem alatt nyitott kutatóárok 2. rétegének lelete. 4. Oromcsempe dongás hátfallal, áttört előlapján mérművekkel és címerpajzsot tartó angyal alakjával. Az előlap közepén kerek talpú címerpajzsot tartó, kiterjesztett szárnyú angyal áll. Deréktól lefelé a pajzs takarja az alakot, a felsőtestet és a széttárt, a címerpajzs sarkaira támaszkodó karokat dúsan redőzött ing fedi, ami a nyak alatt, a mell középvonalán fű­zővel zárul. Az angyal feje hiányzik, de a vállon lévő törésnyomok alapján látható, hogy arcát vállra omló hajtincsek keretezték. A szárnyak külső széle a kerethez, belső széle a pajzshoz simul, tollazatúk aprólékosan kidolgozott. A címerpajzs díszítetlen, illetve felületének szélein a máz alatt engobe fedi, így itt halványzöld színű. A pajzs közepe felé szabálytalan foltban hiányzik az engobe alapozás, itt a máz a nyers cserépanyagon barna színt ad. A pajzs köríves alja egy vízszintes osztóprofilra támaszkodik, amely alatt egy körbe szerkesztett négykaréjos mérmű töredéke maradt meg. Ilyen négykaréjos idomokkal dí­szített mező zárja egy, a pilisszentléleki pálos kolostor ásatásán lelt címertartó angyallal díszített oromcsempe alját. 21 Feltételezem, hogy itt is ilyen lehetett a csempe alsó lezá­rása. 18 HOLL 1958, 263., 91. kép. 19 HOLL 1958, 252., 81. kép. 20 HOLL 1971, 177., 156. kép.; Uő. 1998, 151., 17. kép. 21 LÁZÁR 2001, 169., 5. kép. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom