Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Lázár Sarolta: 13. századi polírozott palack Esztergom – Örmény területéről

zett szélén, az Irinyi úton,

3 illetve a volt téglagyár agyagbányájában (Kuckländer-domb)

4 két elrejtett pénzlelet látott napvilágot. Telkünk közelében, a Szenttamás utcában Horváth István 1970-ben az előbb említett kelta fazekas kemencén kívül feltárta egy, a 12-13. század fordulóján állt, félig földbe mélyített, jelentős leletanyaggal rendelkező, deszkafalú ötvösműhely egy részét, felette egy 13. századi, földbe mélyített ház földbevájt kemencéjét, továbbá egy, az előbbi objektumokat elvágó, a 16. század elején épült kőpince részletét, mely utóbbi már a Szent Anna kerület időszakához köthető.

5 Jelen tudásunk szerint az óvoda céljaira átalakított épület a 19- század elején épült, melynek pincéje jelenleg is bejárható. A pince az épület nyugati, az Imaház utca felőli része alatt helyezkedik el, záró falai kőből épültek, boltozata helyenként átépített téglaboltozat. A kb. a ház közepén lévő pincelejárat mellett egy korábbi épülethez tartozó, kelet-nyugati irányú, kőből épült pinceág húzódik az épület keleti fele alá, melynek falát a jelenlegi pincelejáró építésével átvágták. A telek keleti végében — a helybéliek elmondása szerint — a volt óvoda udvarának közepén a homokozó alatt egy régi, betemetett kút van, melyet még a II. világháború alatt is használtak. A 2002. évi feltárás során a kápolna mellett közel 3 m-es mélységig kibontott két kutatóárok tanúsága alapján elmondhatjuk, hogy Árpád- illetve középkori telepjelenségek inkább csak a telek felső, keleti felében várhatók. Reményeink szerint a közeljövőben még folytathatjuk ezen a területen a kutatómunkát. Első kutatóárkunkat a kápolna szentélye mellett jelöltük ki. Az árokban a 18-20. századi feltöltés alatt egy vékony 16. századi réteget találtunk,

6 alatta közvetlenül vastag római kori kultúrréteg húzódott késő kelta leletekkel, melyben egy gödröt, a réteg alatt pedig egy középsőbronzkori kisebb vermet tártunk fel. Az árokban az 1745 táján épült

7 barokk stílusú Szent István kápolna téglaalapozása alatt korábbi fal vagy falalapozás nem került elő, így meg kellett állapítanunk, hogy az Árpád-korban épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplom esetleges maradványai máshol keresendők. Második kutatóárkunkat a kápolnától kissé távolabb, az óvoda udvarán nyitottuk, melyben a beton feltörése után a 20. századi feltöltés alatt egy 18. századi — minden bizonnyal a kápolna építéséhez kapcsolódó — beásást találtunk, ami az árok keleti végében egy 13. századi rétegbe mélyült. Ez alatt a réteg alatt a már ismert, késő kelta kultúrréteg jelentkezett, melynek az alján egy földbeásott ház részletét bontottuk ki. A kevert, apró köves, sárga, Árpád-kori rétegből 12. századi, kihajló peremű, tagolt, fazék perem- és vonaldíszes oldaltöredéket, 13. századi fazekak öblös, magas, vízszintes tetejű, kis, éles bordával tagolt illetve kihúzott perem-, továbbá spirálvonal- és vonaldíszes oldaltöredékeit, patics- és habarcsdarabot szedtünk ki.

8 Ez a réteg adta feltárásunk legértékesebb leletét: egy simított felületű, fenékbélyeges palack darabjait. Az edény ' MRT V. 1979, 162-164. 4

MRTV. 1979, 202. 5 MRT V. 1979, 162-164. 6 EBM 2004., 4. 15-26. 7 PÁLINKÁS 1937, 37. 8 EBM 2004., 5. 20-23., 25-31. 112