Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Klára Kuzmová–Kovács Péter: Megjegyzések egy brigetioi római szarkofághoz (CIL III 4313=RIU 526)

nincs adatunk, a mi feliratunkon pedig nem említik a fiú katona voltát. A szülő katonai szolgálatára utaló Emeritus cognomen katona- és veterángyerekek körében meglehetősen elterjedt volt, így az európai tartományokban Pannoniában volt a leggyakoribb (13; 1 előfordulás).

30 Barkóczi L. szerint a szarkofágja is egy korábbi típusba, az ansatával ellátottak korai változatához tartozik.

31 Más a helyzet azonban, ha a fiú esetlegesen a legio I adiutrix carnuntumi tartózkodása idején született volna. Utóbbira azonban a Severuskorban csak egy építési céllal ott tartózkodó vexillatio (téglabélyegek és capricornusos és feliratos kváderkövek) kivételével semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre. M. Aur. Candidus származására az igen gyakori Candidus cognomen alapján pedig nem következtethetünk. Utóbbi Pannoniában és Brigetioban is igen gyakran előfordult különösen a 3- században (Pannónia: 20; 1, Brigetio: RIU 441, 698).

33 Esetleg azonban arra már utalhat, mivel tipikus katonanévként volt használatos Pannoniában, főleg a legio I és II adiutrix katonáinak körében (talán valamely családtag centurio-jelöltségére utalt: candidates), hogy a família tagjai korábban is katonáskodással keresték kenyerüket, a gentilicium alapján a légióba legkorábban Marcus Aurelius uralkodása idején léphettek be. A szarkofág a formája és a felirata alapján is a Kr. u. 220-230-as évekre keltezhető, a genius-ábrázolásos típus túl gyakran fordul elő Pannoniában, így Brigetioban is (e. g. RIU 517, 540, 552, 562, 569, 573, 575, 588, 590, 602, 603), ahol ez a 18. előfordulása.

35 A genius a korábbi típusba sorolható kövérkés puttókhoz hasonló típushoz sorolható.

36 Ugyancsak a Severus-korra tehető a szarkofág a feliratos pannon-noricumi volutamotívuma alapján, amelynek szinte tökéletes párhuzamát találjuk L. Antistius Bellicianus (RIU 514) és Aurelia Cara (AÉp 2000, 1196) szarkofágjain.

37 A két S-alakú tagot középütt jellegzetes, egyenes vonallal összekötő taggal rendelkező típus további darabjai (M. Aur. Romanus (RIU 636) és a 217-es építési tábla (RIU 377)) alapján ezek is leginkább a 210-220-as évekre keltezhetők.

38 Utóbbi keltezést tökéletesen megerősíti az altípus egy aquincumi kőfaragóműhelyben készült, Budaörsön a közelmúltban előkerült darabja, amely egy Lauriacumban, Caracalla expeditio Germanicája során elhunyt 1

LŐRINCZ 1999, 116-117.; MÓCSY 1959, 173.; BARKÓCZI op. cit. 311. BARKÓCZI op. cit., 42. : KANDLER 1990, 237-241., id. Zur Bautätigkeit in Carnuntum unter den Severern. in: Gentes, reges und Rom. Auseinandersetzung, Anerkennung, Anpassung. Festschrift für Jaroslav Tejral zum 65. Geburtstag. Brno 2000, 47., Nr. 8.; CSIR Österreich. Die Reliefs des Stadtgebietes von Carnuntum II. Die dekorativen Reliefs. Wien-Köln-Graz 1972, 13., Nr. 394. 1 LŐRINCZ 1999, 30-31.; MÓCSY 1959, 168.; BARKÓCZI op. cit. 308. 1 MÓCSY 1985, 72., j. 120. 1 BARKÓCZI op. cit. 40-42.; ERDÉLYI 1974, 61-72.; POCHMARSKI 2001, 203-221., 205206., Nr. 1-17. ' POCHMARSKI 2001, 201-202. ' POCHMARSKI 2001, 208., 211., Nr. 27., 221., Abb. 9/7-9. ! BARKÓCZI op. cit. 41. 99