Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: Kézben végződő hajtűk Kállay ödön gyűjteményében

felületükön díszített és felirattal ellátott bronz kezek (II. tábla 1.), melyek szerepe az isteni segítség a baj, betegség ellen és védelmének, támogatásának elnyerése volt.

14 így a phryg-trák eredetű Sabazioshoz, mint segítő és gyógyító istenséghez fordultak, kérve támogatását, vele szemben a kisázsiai Iuppiter Dolichenus kultusza - aki védőisten szerepet is betöltött - a római katonaság körében örvendett népszerűségnek a 2-3. században. A votiv kezeknél azonban az ábrázolás szempontjából különbségek figyelhetők meg. így míg a Dolichenus kezek esetében az ujjait kinyújtva a tenyér felfelé mutat,

15 addig a Sabazios kezeknél a gyűrűs- és a kisujj be van hajlítva, jelölve a benedictio latina-x..

Xb Szimbolikái kapcsolat figyelhető meg a bronz votiv kezek és a hajtűk között. Ez leginkább a Sabazios kezekre és azon tűkre vonatkozik, melyek esetében a csuklórészen egy arra rátekeredő kígyó-díszítés van.

17 A másik fontos kapcsolatot a votivok és a hajtűk között az ujjak közötti tojás/gömbformájú díszítmények jelentik, melyeket tojással vagy gránátalmával szoktak azonosítani.

18 Az antikvitás vallási rendszereiben mindkettő bizonyos mértékben transzcendentális jelentést hordoz. A tojásmotívum mind a halotti (ld. pl. a temetkezésekben), mind pedig egyes teremtési mítoszokban megtalálható, ahogyan a gránátalmának is termékenységi szimbolikát tulajdonítanak.

19 Ugyan számos kéznél megfigyelhető a gránátalma-szerű díszítmény,

20 mégis utalnunk kell arra a nagyon is reális elképzelésre, mely szerint az ujjak egy gyöngyöt tartanak és ennek segítségével emelték a haj díszítményét.

21 Ezt az elképzelést bizonyos mértékig a különféle idomokban (gömb, toboz, poliéder, kúp stb.) végződő hajtűk szintén alátámasztani látszanak. A kézben végződő különféle hajtűk a népvándorlás kori leletanyagban ritkán, de szintén megtalálhatóak. Kétségtelenül az egyik legszebb példány az 5. század első negyedére keltezett untersiebenbrunni fejedelemasszony sírjából - számos más szépítkezésre szolgáló tárggyal (tükör, szőrcsipesz, fülkanál és köröm- vagy fogpucoló tű) együtt - került elő. Az aranyozott ezüst hajtű végén található kéz hüvelyk- és mutatóujja egy hosszúnyakú kerek hasú palackot tart.

22 A díszítménnyel kapcsolatban felvetették annak 14 BLINKENBERG 1904, 100.; LÁNG 1948, 185-186.; JOHNSON 1984, 1595. A Sabazios kezekhez ld: BLINKENBERG 1904, 67-106. és JOHNSON 1984, 1595-1597. A Dolichenus kezekhez pedig LÁNG 1948, 182-188. E cikkekben a korábbi példányok felgyűjtésre kerültek. 15 Ld. LÁNG 1948, 183-185. 16 BLINKENBERG 1904, 67-81.; HANEL 1993, 65-67. példaként említ egy madridi a Museo Arqueológico Nacionalban őrzött bronz kezet (67, Abb. 5.), melynek ugyan ujjai kinyújtottak, de a kézre tekeredő kígyó miatt bizonyosan a Sabazios kezek közé tartozik. 17 HANEL 1993, 65.; STEUER 2002, 504. ,8 ARTHUR 1977, 367. Mint ahogy feltételezi: „...the egg and the pomegranate, both of which can be shown to have a certain significance with life and death. I prefer the latter explanation and thus intend to show the relationship between the two. " 19 ARTHUR 1977, 370-371. a Sabazios kezeknek termékenységi szimbolikát tulajdonít egyes kézzel és phallosszal díszített amulettekből kiindulva. RUPRECHTSBERGER 1979, 25. felhívja a figyelmet az almának az alvilághoz való kapcsolatára, mivel a sírkőplasztikákon a tojáshoz hasonlóan számos esetben megfigyelhető. 20 Ld. BLINKENBERG 1904, 70. a kézben gránátalma látható a nápolyi, a British Museum-i, a brüsszeli és az avanchesi példányoknál. Gránátalma és a kézre tekeredő kígyó egyaránt jelentkezik a nápolyi, bresciai és a aquileiai Sassis gyűjteményben őrzött kézen: JOHNSON 1984, 1596. 21 GOZENBACH 1952, 14-15. két vindonissai hajtűre hívta fel a figyelmet, melyeken a foglalatban gyöngy volt v.o. RIHA 1990, 99. 22 NOLL 1974, 78. Abb. 54. 80