Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fényes Gabriella: Import kerámiák és helyi utánzataik Brigetioból (kivétel terra sigillaták)

„Észak-itáliai vékonyfalú csészék" („Dünnwandige Keramik Italico modo confecta") A brigetiói kerámiaanyagban egy szürkésfehér anyagú, világoszöld ólommázas töredék, egy scyphoshoz tartozó talptöredék található, amely esetleg a korai mázas kerámiák közé sorolható. A korai római mázas kerámia gyártása Kisázsiában (Tarsos, Smyrna, Pergamon, nyugat-kisázsiai műhelyek) indult meg a Kr. e. 1. század közepén.

4 Ezeknek a műhelyeknek a termékeit a Kr. u. 1. században észak-itáliai műhelyek, majd közép-itáliaiak is lemásolták. A Kr. u. 1-2. század folyamán további műhelyek jöttek létre Közép-Galliában, Kölnben és Britanniában.

5 Korai mázas kerámiát a pannóniai fazekasműhelyek is készítettek, sőt azok gyártása Brigetioban is folyt.

6 A vékonyfalú kerámia (dünnwandige Keramik, Feinware, thin-walled wares, pareti sottili, parois fines, parades finas) fogalma alatt igen vékony falú, kis méretű edénykéket értünk, amelyek elsősorban ivásra szolgáltak, az asztali edények közé tartoztak, a terra sigillata készletek kiegészítői voltak. Lehetnek poharak, fazekacskák és csészék. Formájuk és díszítésük az ezüstedényeket utánozza. A vékonyfalú kerámiák anyag, bevonat, méret, minőség, forma és díszítés szerint igen sokfélék. Ennek oka, hogy a termelés korán decentralizálódott, a vékonyfalú kerámiák termelése kis helyi műhelyekben folyt, amelyek különböző agyagot használtak, fazekasaik különböző képességűek lehettek, kemencéikben különböző hőmérsékleten redukáltan vagy oxidáltan égettek. Fazekasszignatúrák ritkák. Készítésükhöz használhattak formatálat vagy a díszítések egyedileg készültek (rovátkolt sávok, homokbeszórás, barbotinos díszítések). Ezért a vékonyfalú kerámiák forma és díszítés szerinti tipologizálása nehéz és félreértésekhez vezethet. Hasonlóan más kerámiatípusokhoz, megjelenésüknek vagy hiányuknak egy adott lelőhelyen nemcsak kronológiai magyarázata lehet, hanem az kereskedelmi kapcsolatoktól, étkezési és italozási szokásoktól is függ.

7 A vékonyfalú csészék a Kr. e. 2. század és a Kr. u. 2. század között az egész Mediterraneumban elterjedtek, készítésüknek és használatuknak a fő időszaka azonban a Kr. e. és Kr. u. 1. század volt. A vékonyfalú csészék készítése először valószínűleg etruriai műhelyekben indult meg, hamarosan közép-itáliai (Róma, Ostia környékén), campaniai és szicíliai (Siracusa) fazekasközpontok is készítették azokat. A közép-itáliai termelés késői időszakának feltárt műhelye Sutri.

8 Az Augustus-korban indult meg a Pó-vidéken és az Adriai-tenger partvidékén a vékonyfalú kerámia gyártása. 4 HOCHULI-GYSEL 1977, 143. 5 PETZNEK 1999, 205-208. 6 A helyi gyártás bizonyítéka a Gerhát fazekastelepen előkerült deformálódott táltöredék a törésfelületre ráfolyt mázzal. A helyi készítésű mázas edények a scyp/ioshoz tartozó talptöredékhez hasonló szürkésfehér anyagúak és világoszöld mázasak: BÓNIS 1990, 28., 6. kép la-b. 7 MAYET 1975, 3-7.; SCHINDLER-KAUDELKA 1998, 390-391.; rövid kutatástörténeti összefoglalás lásd MAYET 1975, 11-15. 8 DUNCAN 1964, 54-64., 88. 6