Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Bartus Dávid: Adatok a brigetiói csontfaragó műhely lokalizálásához

A Szőny-MOLAJ-lakótelepről származó leletanyag alapján megállapíthatjuk, hogy a csontfaragó műhely valahol az Olajmunkás utca környékén lehetett. Kronológiájáról kevés biztosat mondhatunk, hiszen leletmentésekből és magángyűjtésből származik az anyag, a poliéderfejű hajtű alapján azonban valószínű, hogy a műhely a 3. század második felében még működött. A Római Birodalom területéről számos csontfaragó műhelyt ismerünk és az új feltárásokkal ezek száma folyamatosan nő.

65 2000-ben Carthagóban, a Bir Messaouda lelőhelyen az eddigi egyik legteljesebb műhelyanyagot tárták fel, a rengeteg csonthulladék között például 180 darab, esztergálási felfüggesztésre utaló bemélyedéssel rendelkező csontdarabot találtak, amelyek csonttűk esztergálásakor keletkeztek.

66 Annak ellenére, hogy Pannónia igen gazdag csontfaragványokban, eddig csak egy csontfaragó műhelyre utaló anyagot közöltek Intercisából,

67 ez a kép azonban remélhetőleg a már feltárt, de még nem publikált leletanyagok közlésével változni fog. 65 pl. Augusta Raurica (DESCHLER-ERB 1998.), Mainz (MIKLER 1997.), Lyon (BÉAL 1983.), Arae Flaviae (KOKABI 1982.), EadWimpfen (FREY 1991.), Xanten (NUKOOP 2002.) Bîrdad, Vaka-Seacä (PALADE 1966., 1969., 1981.). 66 Szeretnék köszönetet mondani Roald Docter professzornak, aki a carthagói csontfaragó műhellyel kapcsolatos információkat a rendelkezésemre bocsátotta. 67 SALAMON 1976, 208-215. 64