Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából
Lukcsics Pál és Pfeiffer József 51 több vármegyéhez tartozó templomot sorolt Fellner ouvre-jébe, azonban kiinduló pontnak tekinthetjük Haris Andrea 52 álláspontját, mely szerint a nevéhez és építészeti irodájához köthető falusi templomokat elsősorban a tatai uradalom területére kell lokalizálni. (Itt eltekintünk a nagyobb egyéb építkezésektől, melyeket a kutatás már megalapozottan Fellnerhez köt, illetve csak részben foglalkozunk egyéb vármegyék templomaival.) Ilyen formai jegyek a következők: kétboltszakaszos hajó, kihasasodó karzat, a hajót nem teljes szélességben záró, egyenes záródású szentély, homlokzatból kissé kilépő, nyílásokkal áttört torony, középrészt két oldalról megtámasztó íves oromfal. Az uradalmon kívüli templomok formaképzésükben sokszor párhuzamot mutatnak ezekkel a templomokkal. A csoporthoz kapcsolódik bizonyos építészeti részletekkel, az ezektől teljesen független szőnyi templom is. A szőnyi templom 1774-1777 között épült, a tervezési időszak valószínűleg korábban kezdődött. Ekkor a jelenlegi kutatási eredmények alapján Fellner többek között a száki és a szomódi templomokon dolgozott. Mindkettő az uradalomhoz tartozott és visszafogott módon tükrözi a Fellner-féle templomtípust. Ezeknél a templomoknál érezhető a Fellnert szintén foglalkoztató Eszterházy Károly egri püspök kéréseit is az épületbe tervező egyszerű, kevésbé díszített elemekkel alakított templomtípus hatása. A szőnyi templomon ezzel szemben, a barokkos alakítás újbóli megfogalmazását tapasztaljuk, persze az előbbi motívumok felhasználásával. A templom alakításakor figyelembe kell venni az építtető szándékát is. Elképzelhető, hogy Berényi Erzsébet grófnő a kis településen még valamennyire fel akarta használni az 1763-ban leomlott, általa is támogatott régi templom kialakítását, illetve befolyásolhatta döntését az óbudai plébániatemplom is. Ezért gondoljuk azt, hogy a grófnő kérésére, ha valóban Fellner az építész, újra barokk elemeket használt a tervezés folyamán. A homlokzatot éppen úgy osztják a lapos, díszítetlen pilaszterek, mint a csoport többi tagjánál, de az erős vertikális kialakítást, a párkányok éleken való erőteljes kifordulásai horizontálisan is osztják. A megmozgatott tömeg barokkosabb hatást mutat. Alaprajzi elrendezése alapján a templom még inkább köthető Fellnerhez. Az uradalmon kívüli templomoknál kialakul egy új változata az elrendezésnek, mégpedig egy centrális tér beiktatásával, mellyel új térhatást ért el Fellner. Ilyen jegyeket visel magán a gyomoréi templom (5. számú melléklet), ahol az alaprajzból látszik, hogy a hosszanti térképzés helyett a hajó centrális alakítású, két keskenyebb szakasszal, a szentéllyel és a karzattal körülfogva. A szőnyi templom érdekessége, hogy alaprajzi kialakításában ötvözi többek között a kecskédi templomnál használt hosszanti és a gyomoréi templomnál kialakított centrális építészeti elemeket, ezzel egy teljesen új, harmonikus, átlátható térfűzést valósítva meg. Ehhez hasonló, a két típust ötvöző templomot máshol nem találunk a későbbiekben sem. 51 LUKCSICS - PFEIFFER 1930, 213. 52 HARIS 1984, 5. 219
