Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából

magtár építésébe fogott.

14 Füzitőn sörfőzőt építtetett, a Pannónia-dűlőben kertészetet alakított ki, Monostoron szőlőt telepített és juhászatot szervezett Herkálypusztán. Ismeretes, hogy 1767-ben sor került Magyarországon az úrbérrendezésre. E rendelet végrehajtásával összefüggésben is, a szőnyi uradalom majorsága 1763-1787 között alakult ki. Az úrbérrendezés során a telekkel bíró jobbágyok és házas zsellérek kezén 5483 h maradt használatban, a földesúri majorság 4512 holdat tett ki.

15 Berényi Erzsébet az uradalmi építkezéseknél azokat a mestereket alkalmazta, akik már korábban is a család szolgálatában állottak. így volt ez Bebo Károly esetében is, akivel a olyan jó kapcsolatba került, hogy második leányának keresztanyja lett. Vogl Gergelynek pedig anyagi támogatást is nyújtott akadémiai tanulmányaihoz. Gróf Berényi Erzsébet 1796. január 2-án halt meg, s kegyúrként - bár ez kinyilvánított végakaratának nem felelt meg - a budavári koronázó templom kriptájába temették. A szőnyi Zichy kastély A török időszak lezárultával az uradalmi építkezések először a kamarai birtokokon indultak meg, majd, gazdasági erősödésükkel, a világi és egyházi birtokosok is bekapcsolódtak az újjáépítésbe. A magyarországi nagybirtokokon az 1730-as évektől bontakozott ki a saját kézben tartott allodiumok fejlődése, s így érthető, hogy az uradalmi építkezések fellendülésének is ez az időszaka.

16 Az uradalmi építkezésekről írott úttörő munkájában Cs. Dobrovits Dorottya is kiemeli, hogy az uradalmakban szinte minden építészeti feladat előfordult, koncepciózus építészeti programok születtek, s gyakran építészeti irodák is létesültek. A Zichy család is bekapcsolódott ebbe az új megrendelői körbe. Ha csak a szőnyi uradalmat irányító Zichy Miklósra gondolunk, a fennmaradt források szerint szívesen foglalkozott az építkezésekkel, gyakran maga is beleszólt a tervezési vagy éppen kivitelezési munkákba nemcsak itt, hanem Óbudán is. Elképzelhető, hogy már ő is tervezett Szőnybe egy kastélyt, amely azonban korai halála miatt nem valósult meg. Egy kastély azonban mégis felépült a birtok központjában. Előre kell bocsátanunk, hogy ez a szóban forgó barokk kastély nem egyezik meg a ma is álló kastélyépülettel, más helyen is állt - bár a korábbi irodalom is gyakran összemosta e két épület különbözőségét. A ma már sajnos lebontott épületről, 1907-ben Borovszky Samu a következőket közölte: „ Az itt fennálló kastélyt, mely most gróf Gyürky Viktornéé, még a gróf Zichyek építették.

ni Nemcsak Borovszky, de már korábban Fényes Elek és Rómer Flóris is említést tettek az épületről. Fényes Elek Szőny településről a következőket írta: „... a házak száma 350, épületei közt említést érdemel az urasági kastély, nagy magtár, tiszti lakok, nagy vendégfogadó, van egy serház, 14 A férje által felépített vendéglőben felújításokat hajtott végre: pl. 1748. július 15-én két szoba felújításáért fizetett a kőművesnek, Matthias Lengerernek. MOL Zichy-levéltár P. 707. Fasc. 255. No. 3-7. II. füzet. A szőnyi vendéglő két szobájának kőműves munkájáért 41 Ft-ot vett fel Matthias Lengerer. Uo. Szőny, 1758. július 15. 15 KLUJBER 1994. 62., utalva FÉNYES 1848, 136., továbbá KÁLLAY 1944. 42. 16 DOBROVITS 1983, 13. 17 BOROVSZKY 1907, 113. 210