Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából
Újabb adatok Szőny múltjából Herczeg Renáta (Budapest) „Az igaz úgy világít, mint fény a sötétben, jóságos o, irgalmas és igazságos. Boldog, aki szívesen ad kölcsön, aki a törvény szerint intézi dolgait, mert szilárdan áll mindörökké*. /Zsolt. 111./ 1994-ben jelent meg Klujber László „Szőny múltjából- Gr. Zichy MiklósnéBerényiErzsébet grófnő XVIII. századi gazdaságszervezőmunkájáról"'című tanulmánya. A leírásban összefoglalásra került mindaz, ami Szőny barokk múltjáról, s főként a települést újjászervező család, a gróf Zichy család helybeli tevékenységéről addig ismert volt. Azonban az azóta eltelt tíz év alatt ismereteink ezen a téren tovább bővültek, s az újabb kutatási eredmények hozzásegíthetnek a település és a Zichy család műpártolási tevékenységének alaposabb, történeti és művészettörténeti szempontú elemzéséhez. Gróf Zichy Miklósné Berényi Erzsébet Szőnyben 1761-ben egy kastély építésébe kezdett. 1763-ban a települést földrengés sújtotta, ezért 1764-ben fogadalmi Szentháromság-szobrot készíttetett. A település új központját ezután római katolikus templommal, majd iskolával és parókiával bővítette. Közben majorsági és ipari épületekkel tette gazdálkodását gazdaságosabbá. Ahhoz, hogy alaposabban megismerjük az épületek jelentőségét, először röviden településtörténettel, majd a kastély és a hozzátartozó épületek történetével kell foglakoznunk. Természetesen a Zichy család által más településeken építtetett, a főtémával összefüggő, egyéb objektumokat is tárgyalnunk szükséges. Szőny település története a 18. század végéig Az ősidők óta lakott település Brigetio néven az ókorban fontos római legionális központ volt. A középkorban, fejlődő településként a mezővárosi rangot is megkapta. Borovszky Samu vármegyéket bemutató történeti monográfiájában a következőket írja a település ekkori történetéről: „1211-ben Sun, 1249-ben Sceun néven van említve, és ekkor az esztergomi érsek faluja, melyet IV. Béla királlyal más faluért elcserél. 1269-ben terra Sceun, 1391ben possessio Zyun és 1422-ben villa Zwn alakban, komáromi várbirtokként van említve. 1460-ban már oppidum Zwny, tehát város, melynek vámja is van...1592-ben a török pusztította el. 1621. szeptember 12-én itt kötötték meg az ún. szőnyi békét, II. Ferdinánd és a török szultán. " ' A királyi, később várkapitányi birtok 1659-ben királyi donátióval a Zichy család birtokába került és 1892-ig állott tulajdonukban. 2 Az uradalom ekkori birtokosának, gróf 1 BOROVSZKY 1907, 113. 2 A birtokszerzésről ld. KÁLLAY 1944, 85-92. 201
