Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fülöp Éva: Az 1747. évi vízszabályozás a tata-gesztesi uradalomban

építettek a Duna felé.

23 A malmok sokasága (lisztes-, fűrész-, kallómalmok) és fontossága szintén a birtok földrajzi fekvése lehetőségeiből fakadt.

24 A kanális építésénél gondot okozott a kellő számú munkaeszköz- és erő biztosítása. 1747 májusában Mikoviny a munkásokból „feleset ob defectum instrumentorum kéntelen el bocsáitani",

25 nyaranta és ősszel pedig a falvakból részben a robot megváltására szolgáló pénzkereset reményében jelentkezett munkások is megfogyatkoztak a sürgető mezőgazdasági munkák miatt. Júniusban például a megelőző 300-400 fő körüli munkás helyett, csak mintegy száz körüli munkása volt, mert a kaszálásra a környező falvakba „igen eloszlottak'! Októberben Balogh az elégtelen számú munkás miatt arra gondolt, hogy például a naszályiak, akik a csatornával rétjeiken több szénához (sarjúhoz) jutnak, cserében a naszályi öreg malomtól a Fényes forrásig maguk áshatnák az árkot (2500 öl hosszúságban).

26 A mindenre odafigyelő Balogh Ferenc persze a csatorna készítése közben sem tagadta meg önmagát. 1747-ben például, amikor is az esők megzavarták a környei csatorna körüli munkát, s az uradalmi tisztek közül a tómester és aforstmeister véleménye a tennivalókról egyrészt amúgy sem egyezett, másrészt hozzáértésükben (e kérdésben joggal) Balogh sem bízott, úgy döntött, hogy „Két három napot magamnak reá Szánnom kölletik, hogy hiba nélkül, s Kedvem Szerént a Csatornyák le helyheztessenek. '

27 A tatai birtokot megvásárló gróf Eszterházy József 1748-ban bekövetkezett halála után fia, József altábornagy (1714-1762) örökölte az uradalmat. Birtoklása éveiben, mintegy tíz évvel a mocsárlecsapolás munkálatai megindulása után,

28 annak kiegészítésére szerződést kötött a szőnyi uradalom birtokosával, vásonkői gróf Zichy Miklóssal (1710-1758).

29 A kontraktus

30 bevezetőjében utalnak rá, hogy 1747-ben Eszterházy József országbíró, 23 A MOL Tervtárában a következő ábrázolások találhatóak a csatorna kapcsán: T. 1. Delineationes Aedilium. 2. Fasc. 1. N. 2. A Tata és Almás (Komárom vm.) közti csatorna helyszínrajza. 18. sz. (sérült); uo. 871. Fasc. 6. N. 565/1. Almás község (Komárom vm.) környékének térképe. Készítette: Mikoviny Sámuel, 1746.; uo. 873. Mikoviny Sámuel fölterjesztése a Magyar Kamarához. 1746. Fasc. 6. N. 565/3.; uo. 952. Fasc. 6. N. 599. A Naszály-Almás (Komárom vm.) csatorna hídjának alaprajza. 1756. Az MTA Könyvtára kézirattárában őrzött Mikoviny-féle megyei térképekről lásd: BENDEFY 1976, 3. 24 1747-ben a naszályi canalison lévő 4 kerekű malomnál a karók, melyre építve volt, 2 schuchra [1 schuch = 1 arasz, 12 hüvelyk, azaz 19,5-26,6 cm] kiálltak a vízből, s félő volt, hogy elrothadnak. Balogh javaslata alapján ezért a malmot felülcsapóra kell alakítani, ám ehhez még 2 schuchhal le kellene szállítani a vízszintet. Amint a grófnak írta, Mikovinyvel keresték erre a megoldást. MOL TEL P. 197. Familiaria. N. 1. Fasc. 105. Tata, 1747. dec. 9. 331-332. 25 Uo. Tata, 1747. máj. 27. 298-299. 26 Uo. Tata, 1747. jún. 20. 308-309.; uo. Tata, 1747. okt. 7. 312-322. 27 L. 25. jegyzet. 28 A lecsapolás körüli munkálatok kezdetétől fogva, a csatorna építéséről ifjabb Eszterházy Józsefet - akit, mint a domínium örökösét, Balogh régens próbált megismertetni a gazdálkodással - mindenben tájékoztatták, így József gróf megtekintette az elkészült canalist is, s Tatáról apjához írt leveléből értesülhetünk arról, hogy azt 1747. szeptember 9-én töltötték fel vízzel: „...fa canalis] ékes és Szép voltát elegendő képen' nem dicsérhetem. Kiben a vizet harmad napja bébocsaitották, és leg ottan Csónakon Baro Keller Uram, a Baloghal egész Almásig le mentek raita." MOL TEL P. 197. Familiaria. Fasc. 106. N. 2. Tata, 1747. szept. 11. 311. 29 Gróf Zichy Ferenc győri püspök testvére. 30 Contractus Perennalis inter Dominia Szőny ac Tata et Gesztes, respectu aquae a' Mola Naszáliensi defluentis, et Depositorii Lignorum Comaromiensis. Óbuda, 1757. dec. 1. MOL TEL P. 211. Birtokgazdálkodás. X. Szerződések 1750-1835.11-12., valamint Contractus perennalis intra Comités Nicolaum Zieht et Josephum Eszterhazi intuitu Canalis a' Mola Naszáliensi ad Possessionem Szőny ducendi et Depositor» Lignor[um] org fiarum J ad Trajectum Comaromiensem 100 org[ia] in Longitudine ettotidem org fia] in Latitudine tenoris Sequent fur], dfejdfatof 1. fDecern]

bris 757.; Uo. (Szerződésmásolati könyv) N. 205. 424-426. 200