Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fényes Gabriella: Import kerámiák és helyi utánzataik Brigetioból (kivétel terra sigillaták)

Az ún. „raetiai" áru a Kr. u. 2. század második harmadában került Pannoniéba, tömeges behozatalával az Antoninus-korban számolhatunk, de »raetiai" edények még a 3. század folyamán is forgalomban voltak. A Drexel-féle stíluscsoportok egymással párhuzamosan éltek. A Brigetioban előkerült darabok részben Raetidból származnak, részben Pannoniában készültek. Az import és a helyi/pannoniai készítésű darabok jelenlegi ismereteink szerint régészetileg bizonyított nyugati műhelyekben (Straubing, Schwabmünchen, Günzburg, Aislingen, Nördlingen, Regensburg, Nassenfeis, Gundremmingen, Faimingen és Westerndorf) vagy feltételezett illetve feltárt pannóniai műhelyekben {Carnuntum (?), Aquincum, Savaria, Vindobona, Poetovio, és Gorsium (?)) készültek. Véleményem szerint nyugati importnál gyártási helyként leginkább Schwabmünchen és Westerndorf jöhetnek számításba, mert ezekből terra sigillaták, sőt előbbiből esetleg dörzstálak is érkeztek Brigetioba. A schwabbmüncheni-schwabeggi fazekasközpont a Cambodunum (Kempten) - Augusta Vindelicum (Augsburg) úton feküdt, amely út a kerámiaedények szállításának is kedvező lehetőséget biztosított. Augusta Vindelicum után ez az út a Dunához futott, ahonnan a schwabeggi manufaktúra termékeit folyón szállították tovább. A westerndorfi kerámiaedényeknek az Inn folyó és a Duna kínált szállítási lehetőséget. Az importált fekete firnises kerámiák és helyi utánzataik külső formai jegyek alapján jól megkülönböztethetők. Az importált, Brigetioban előkerült darabok két csoportra oszthatók. A fehér barbotinnal és fehér festett feliratokkal díszített poharak Trierben készültek, a betűk kialakítása alapján S. Künzl második csoportjába sorolhatók, ennek alapján valamivel Kr. u. 260 előtt és 270 közötti időszakban gyártották ezeket. A rovátkolt sorokkal díszített poharak pontosabb készítési helye és készítésük ideje nem határozható meg. Trierből vagy Rajna menti műhelyekből származhatnak (Köln, Mainz?) és a Kr. u. 3. századra keltezhetőek. A fekete firnises poharak pannóniai utánzatai Brigetiohoz legközelebb Aquincumban, a Schütz-múhelyben készültek. A fekete firnises kerámiák, főként a viszonylag jól keltezhető trieri feliratos poharak megjelenése a brigetiói leletanyagban, arra utal, hogy Brigetio és a nyugati kerámiakészítő központok kereskedelmi kapcsolatai még a Kr. u. 3. század első harmada után is fennálltak. Ezt támasztják alá a Brigetiobó\ előkerült pfaffenhofeni terra sigillaták (a Dicanus kör edényei) is, amelyek szállítása a rheinzaberni és westerndorfi terra sigillata import megszűnése után tovább folytatódott. 18