Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida II. A település és a közösségi épületek

püléseket összekötő út akár magyarázata is lehet, akkor talán, a biztosan álló középkori templom melletti terület valóban később települt be. Némely adat szerint, korábban cigányok házai álltak a szűk telkeken. A harmincas években már biztosan nem, viszont elkeskenyedő végének utolsó kicsi háza volt a kovácsműhely. Teljesen átépült, semmi nyoma nem maradt. Még két, térnek tekinthető terület volt Bánhidán. Az egyik a régi Bánhida széle, az ún. Eskü tér, már 1924-ben az óvoda épülésével megszűnt. A másik a községháza előtti fás rész, ahová a hősök szobra is került. Soha nem volt külön neve. A községi ház és az óvoda közötti, a húszas években kiépített területet a kiszélesedő útszakaszon belül ala­kították ki. Temető Az 1980-as években szanálták Bánhida falu újkori temetőjét. A korábban a falu szélén elhelyezkedő temető a modern város építése során a házak közé került. Néhány éve állt még a kőkereszt öntött vas Corpussal, valószínűleg a 19. század végéről. Közvilágítás 1924-ben a község szerződést köt a Tatai és Tóvárosi Villamossági Rt.-vei, hogy a Tata és Szentgyörgypuszta közötti, a bányaművelés igényei miatt lefektetett nagyfeszültségű villanyvezeték engedélyezéséért a falu áramot kap. 1924 októberében „70 darab utcai lámpatest állíttatik fel." Még 1924-ben a villanyvilágítást bevezetik a közösségi épületekbe, tisztviselői lakásokba, fedezetükről a község gondoskodik. 1925-ben a villanyvilágítást éjfélig égve hagyják, hogy a bányában dolgozó bánhidaiak a távolabbi aknákról is vilá­gosban tudjanak hazamenni. 34 A harmincas években a bánhidai házakban is volt már villanyvilágítás, bár adatközlőink szerint a parasztportáknak igen drága volt és ezért nem nagyon használták. Kutak Bánhidának négy közkútja volt. Az Ökrös-kút a Síkvölgyi útnál, a Berecska-kút a Szőlős és Bánhida között vivő dűlőút mellett volt. A mészárszék mögötti Gseszka-kút a nevét arról kapta, hogy állítólag egy cseh lány fulladt bele. A Lois-kút a szőlőkben hely­ezkedett el. Adatközlőink szerint mindegyik kővel bélelt gémes kút volt. Tisztításukról, a községi jegyzőkönyv szerint a tanács gondoskodott. 35 TVL Községi jegyzőkönyvek. TVL Községi jegyzőkönyvek. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom