Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen

a saját sütőkemencéjének építésekor.

115 A fazekasok hosszú- vagy német kemencéinek építésekor gyakran kőfalak vagy téglafalak közé szorították az íves edényboltozatot, még a csávái fazekasok félköríves boltozattal készült kemencéje is oldalfalakra épült.

116 Az eddig ismert magyarországi boltozati edények hasasodó edényre emlékeztettek, ezért Duma György úgy vélekedett, hogy: „Nincsenek alul összeszűkülő amforaszerű vagy hengeres palackszerű boltozati edényeink sem."

117 Pedig a baji kályha omladékában talált cső alakú, vagy palackszerű kerámiaedények minden bizonnyal bögreboltozatból valók, oldaluk kormos sávja kísértetiesen hasonlít egy hódmezővásárhelyi fazekaskemence égett palástú bögréjére.

118 A kályha másik érdekessége áttört sarokcsempéiben kereshető. Eddig a késő középkori anyagból nem ismertünk ilyen kivágott csempéket. Talán az ötvöskónyi Báthori várkastély egyik sarokcsempéje hozható fel analógiaként, melynek félméretű oldalára összetett alakzatban nyílást vágtak.

119 Az esztergomi Széchenyi tér ásatásakor is találtak három ívvel áttört sarokcsempét, amelyhez tál alakú szem tartozott. Az esztergomi vár egyik pincéjének Zsigmond-kori feltöltéséből redukált égetésú szemeskályha került elő, melynek sarokcsempéje teljesen áttört volt. A dél-csehországi Sezimova Ústi településen feltárt gótikus kályhának is áttört sarokcsempéje volt.

120 A felső sarkán lecsapott csempe szerkezete azonban jelentősen eltért a baji példányoktól.

121 A baji kályha és a hozzá kapcsolódó kéményes fűtőhely jelentős információkkal növelte a késő középkori tüzelőberendezésekről kialakuló ismereteinket. A ritka épségben megmaradt kályhafenék, a lábazati fal és a tüzelőhely biztos támpontot nyújtott a kályha helyzetéről, környezetéhez való viszonyáról és az egykori fűtési, füstelvezetési körülményekről. A kályhatest omladéka egy nagy vonalakban jól ismert redukált égetésú szemeskályháról szolgált újabb adalékokkal, amelyek között eddig nem ismert kuriózumok (áttört sarokcsempék, kályhán belüli edényboltozat) is előfordultak. Ha a kályha teljes külalakját nem is lehetett minden kétséget kizáróan rekonstruálni (például az oromzat feletti részek megoldásai csak feltételezésekre alapulnak), a kályha formája, oromzatának háromszögekből való összeépítése a rekonstrukció biztos pontjai közé sorolható. A lelettel tisztázhatók a középkori bögreboltozatokkal kapcsolatos félreértések is.

122 A 16. század végén elpusztult cserépkályha a redukált égetésű szemeskályhák kései, népies változatai közé sorolható, gyártásuk valószínűleg Magyarországon történt, korábbi előképeik az udvari lakáskultúrában - mint importált termékek- is fellelhetők voltak.

123 115 Kerecsényi Edit szíves közlése. 1,6 FRANZ 1981, 16.; DUMA 1965, 41. 117 DUMA 1965, 43. 118 DUMA 1965, 44., 17. ábra. 119 MAGYAR 1974, 45. 120 Holl Imre szíves közlése. BOLDIZSÁR 1998, 168. 121 HAZLBAUER-CHOTËBOR 1991, 371., 8. ábra. 122 Duma György a középkori példák hiánya miatt a bögreboltozatot a török hódoltság hagyatékának gondolja. DUMA 1965, 39. 123 HOLL 1998, 291-308. a rusztikus változatokhoz: MIKLÓS-SABJÁN 1992, 103-13.; SABJÁN 1992a, 281-330. 154